Magyarország az egyik legérintettebb európai ország: egyre nagyobb veszélyt jelent az emberkereskedelem
Világszerte körülbelül 40 millió, Magyarországon közel negyvenezer áldozata van az emberkereskedelemnek, így hazánk az egyik legérintettebb európai ország.

GettyImages-1271979337
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Világszerte körülbelül 40 millió, Magyarországon közel negyvenezer áldozata van az emberkereskedelemnek, így hazánk az egyik legérintettebb európai ország. Az ENSZ migrációs ügynöksége, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM - International Organization for Migration) itthon a Ne hagyd, ne tedd! emberkereskedelem elleni kampánnyal hívja fel a figyelmet a veszélyekre.

Bár a szervezet kutatása szerint az utóbbi években tájékozottabbá váltak az emberek, a veszélyeztetett célcsoportba tartozó fiatalok még mindig keveset tudnak az emberkereskedelemről, valamint annak egyik fő típusáról, a fiatal lányokat és nőket a leggyakrabban érintő szexuális kizsákmányolásról. 

Emberkereskedelem elleni kampány indult

Minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében, az IOM által nemrég készített kutatásból pedig az is kiderült, hogy az emberkereskedelmet a magyarok leginkább a szexuális célú kizsákmányolással azonosítják.

- Az adatokból az is egyértelmű, hogy a közvélemény nagyon érzékenyen reagál azokra az esetekre, ahol az áldozat kiskorú - mondta el Janka Csilla Eszter, az IOM projektkoordinátora a szervezet sajtóbeszélgetésén, amelynek témája a gyerekek szexuális kizsákmányolása volt.

GettyImages-1138131640
Fotó: Paula DaniÃlse / Getty Images Hungary

Az eseményen részt vett dr. Sebestyén Árpád a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. pszichológusa, Oláh-Paulon László rendőralezredes, rendőrségi főtanácsos, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője, Keviczky Csilla rendőrhadnagy, iskolai bűnmegelőzési tanácsadó BRFK XVIII. kerület, dr. Hatvani Erzsébet a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon igazgatóhelyettese, valamint Gergely Anna Boglárka az IOM média- és kommunikációs munkatársa.

A gyerekek és leginkább a lányok a legkiszolgáltatottabbak

Janka Csilla Eszter elmondta, hogy a szexuális célú kizsákmányolás összetett jelenség: akkor beszélhetünk róla, amikor valaki egy másik személy toborzásán, szállításán, eladásán vagy átvételén keresztül pénzügyi vagy egyéb hasznot húz, és az illetőt megtévesztés, erőszak vagy fenyegetés útján szexuális cselekedetekre kényszeríti. A szakértő hozzátette:

- A szexuális célú kizsákmányolás áldozatai legtöbb esetben mélyszegénységből érkező, alacsony iskolázottságú, rossz családi körülmények között vagy gyermekotthonokban élő, már gyermekkorban traumatizált, sokszor roma származású, gyakran már saját gyermekekkel rendelkező fiatal lányok és nők.

A gyermekek sérülékenységük miatt sokkal könnyebben hisznek a hamis ígéreteknek, a befolyásolásnak, szép szavaknak, függő helyzetük miatt pedig sokkal kiszolgáltatottabbak a felnőtteknél. 

Az IOM külföldön azonosított magyar áldozatok körében szerzett tapasztalatai alapján az érintettek többsége már egészen fiatalon belekerül abba a környezetbe és helyzetbe, amely végül a kizsákmányolásához vezet. Annak ellenére, hogy szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak többsége lány vagy nő, egyre gyakoribb a gyermekotthonok tapasztalatai szerint a kisfiúk behálózása is. Az ő esetükben pedig nem a hagyományos „loverboy” felállásról, tehát szerelem színleléséről van szó, hanem jellemzően idősebb férfiak figyelemmel és törődéssel vagy ajándékokkal és egyéb haszonnal kecsegtetik a gyermekeket. 

Könnyű a becserkészés online, megkönnyíti a dolgot a temérdek információ

Az okostelefonok és social media csatornák térnyerésével új front nyílt az elkövetők elleni küzdelemben, akik a szakértő szerint jellemzően bűnszervezetben, kijelölt feladatok alapján dolgoznak, és könnyű dolguk van, mert a gyermekek számára az online tér (Facebook, Instagram, TikTok) is valóságos.

- A kapcsolatfelvétel bárhol, bármikor megtörténhet, a „loverboy” pedig akár egyszerre több befűzést, toborzást is végezhet, és többé nem feltétlenül kell jóképűnek vagy sármosnak lennie, mert az interneten bármilyen álcát felvehet - mondta Janka Csilla Eszter.

A szülők és a nevelők számára szinte lehetetlen utánkövetni az online kommunikációt, a gyerekek ráadásul sok esetben túl sok információt osztanak meg magukról, például azt, hogy mi érdekli őket, milyen zenét szeretnek, aktuálisan hogyan érzik magukat lelkileg. Ezekkel az információkkal pedig jelentősen megkönnyítik az elkövetők dolgát, akik kezdetben megértéssel, figyelemmel, ajándékok, szebb jövő ígéretével édesgetik magukhoz az áldozatokat, majd ezt követi a megfélemlítés, fenyegetés, erőszak szakasza.

Összefogás indul

Az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatai és a potenciális áldozatok sok esetben az iskolákban, valamint a szociális és kórházi ellátásban is jelen vannak. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ezekben az intézményekben dolgozó szakemberek is minél hatékonyabban képesek legyenek azonosítani a jelek alapján az áldozatokat. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Janka Csilla Eszter szerint továbbá az általános társadalmi edukáció és érzékenyítés is létfontosságú. Az IOM, az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködésében ezért kampányt indított Ne hagyd, ne tedd! néven, amelynek a célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az emberkereskedelemre - azon belül többek között a szexuális célú kizsákmányolás veszélyeire -, és így csökkentse az áldozattá válás kockázatát, továbbá mérsékelje az emberkereskedelemhez kötődő szolgáltatások iránti igényt a keresleti oldalon. 

Az induló médiakampánnyal széles körben szeretnék elérni az embereket: social media tartalmak, YouTube-on megjelenő edukációs kisfilmek, tematikus honlap, valamint podcastműsor és kültéri kampány is készül. Emellett kiemelten fontosnak tartják, hogy gyermekkortól kezdve az oktatási programba is beépüljön a tájékoztatás: drámafoglalkozások, interaktív osztályfőnöki óra keretén belül legyen lehetőség beszélni társadalmi problémákról. 

Drámapedagógiával a prevencióért

Az IOM a projektpartnerekkel közösen interaktív prevenciós foglalkozásokat tart iskolákban, melyeknek keretében bemutatják az emberkereskedelem fajtáit: a szexuális és munkacélú kizsákmányolást, a csicskáztatást, a kényszerkoldultatást, a bűncselekményre kényszerítést, valamint a szervkereskedelmet. Emellett az órákon szóba kerül az is, kihez fordulhatnak a diákok segítségért, ha bajba kerülnek, és hogyan ismerjék fel, ha családtagjaik vagy barátaik az érintettek. A gyermekotthonok lakói számára az IOM drámapedagógiai foglalkozásokat is tart tapasztalt drámatanárok bevonásával, melynek fókusza a szexuális kizsákmányolás.

A háborúnál és a Covidnál is nagyobb gondnak tartják a magyarok: érdekes dolog derült ki az új kutatásból

Ehhez a jelenséghez kifejezett aggodalommal viszonyulnak a magyarok.

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük