Ezek a hangok lehettek az emberi beszéd megszületésének első csírái: érdekes a hasonlóság a gyerekek szavaival

Csevegünk, vitázunk, megbeszélünk, átbeszélünk, kibeszélünk és lebeszélünk - tucatnyi kifejezés, ami a kommunikációra vonatkozik, és mind a beszéd által valósul meg.

Nem véletlen, hogy a kutatásával olyan sokat foglalkoznak: kialakulásának folyamata, kifejlődésének hajnala rendkívül rejtélyes és izgalmas tudományterület. Egy új vizsgálat például rámutatott, hogy mik lehettek az emberi beszéd megszületésének első csírái.

Az első csírák az utánzó hangok

A Birminghami Egyetem kutatónak kiindulása az volt, hogy az emberek, bármely nyelv is legyen az anyanyelvük, megértenek bizonyos utánzó hangokat, azaz olyan vokalizációkat, melyek konkrét dolgokra, tárgyakra, cselekvésekre vonatkoznak. Például, ha egy német illető horkolást utánoz, azt az angol is érti, ha pedig egy görög megpróbál utánozni egy oroszlánt, a kínai is tudja, mire gondol. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az ilyesfajta utánzó hangoknak kulcsszerepe volt a beszéd kialakulásában.

Két különleges kísérlet

Az egyetemi kutatók 843, 25 eltérő nyelvet beszélő résztvevőt vontak be vizsgálatukba. Az volt a feladatuk, hogy 30 féle, különféle cselekvésekre és tárgyakra vonatkozó hangot párosítsanak össze a megfelelő jelentéssel. Minden ponthoz hatféle megoldási lehetőséget tüntettek fel. A szervezők olyan hangokat és jelentéseket válogattak össze, amelyek a korai ember túléléséhez lehettek szükségesek, például jó, rossz, férfi, nő, gyerek, enni, aludni, vadászni, kicsi, nagy, éles, sok, egy, ez, az, tigris, kígyó, szarvas.

Az eredmények látványosak voltak, a résztvevők ugyanis a feladványok 64,4%-ának megfejtését eltalálták. A legkönnyebben, 98,8% pontossággal az alvás cselekvésre vonatkozót fejtették meg, a legnehezebben pedig, 34,5%-ban, az az szó hangokkal történő kifejezését.

Az is érdekes, hogy 25 nyelv képviselőiből 20-nak ment igazán jól a hangok beazonosítása. Legkevésbé a thai résztvevőknek volt könnyű a feladat, akik 52,1%-ban adtak helyes válaszokat, és az angolok voltak azok, akik a többiekhez képest remekeltek: 74,1%-os sikerességgel oldották meg a feladatot.

Egy másik vizsgálatot is lebonyolítottak, melyben olyanok vettek részt, akiknek a társadalmában nincs formális írásrendszer, csupán beszélt nyelv. Számukra a 12 leggyakoribb, legalapvetőbb utánzó hangot játszották be, és többféle kép közül kellett kiválasztaniuk, hogy az szerintük melyikre vonatkozik. Ez a csoport magasan az elvárt szint felett teljesített.

A hiányzó láncszem

Noha a kutatók álláspontja korábban az volt, hogy a beszéd fejlődésének hajnalán a gesztusok játszottak kulcsszerepet, most azzal egészítették ki a teóriát, hogy a mozdulatokat előbb kísérhették, később fel is válthatták az utánzó hangok. Ez a lépcsőfok lehetett tehát a hiányzó láncszem a mutogatás és a beszéd között.

Bár a kutatók utánzóhangokra vonatkozó elgondolásával nem minden tudós ért egyet, de az a párhuzam mindenképp érdekes, hogy az utánzó hangok használata a gyermekek beszédfejlődésében is meghatározó, akik pedig születésük után ugyancsak a nulláról építik fel a beszédüket. Igaz, előttük már van példa is, hiszen a környezetükben élők szavai és ajakmozgása is segíti őket.

Hogyan segíthető a gyermek beszédfejlődése?

Szülőként az egyik legfontosabb küldetés gondoskodni arról, hogy a gyerek megtanuljon beszélni: hogyan segíthető a folyamat?

• beszéd
• ősember
• nyelv
• kommunikáció
• fejlődés
• Terasz