85 évvel a rablás után, az interneten bukkantak az eltűntnek hitt műkincsek nyomára
Új, online adatbázis segíti az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablás feltárását, az ellopott műkincsek egy részének már a nyomára is bukkantak.

nanna
Ez is érdekelhet

Beszállás! Nemsokára indul a Mikulás Expressz, siess, mert lemaradsz! (x)

Családi wellness-pihenés Sümegen: ha egy kicsit másra, többre vágysz (x)

Elkezdődött a 27. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál (x)

A tökéletes gyerekszoba titkai - Így még a tanulás is jobban megy majd! (x)

Őszi stílustippek személyre szabva - Hogy idén ősszel Te diktáld a trendet! (x)

beauty and style

Így szedd ki az alapozót az ecsetből: illatos és makulátlan lesz »

Palvin Barbara elkenődött rúzzsal is dögös – Így még nem láthattuk »

3 kényes kérdés, ami felmerül, ha nem először házasodsz – És a válaszok »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az örökösök és közintézmények összefogásával nyilvános online adatbázist fejlesztettek Németországban az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablás, a legendás Mosse-gyűjtemény ügyének feltárására. A néhai berlini lapkiadó, Rudolf Mosse (1843-1920) több ezer darabból álló műgyűjteményének sorsát szerdától lehet kutatni az új portál segítségével.

Rudolf Mosse a német nemzetállammal együtt létrejött egységes piac révén kiépített sajtóbirodalmával gazdagodott meg a 19. század utolsó harmadában. A német zsidó üzletember szenvedélyes műgyűjtő volt, berlini belvárosi palotája szinte roskadozott a festményektől, szobroktól és ókori műalkotásoktól, ezért az épületet művészkörökben Mosseum néven emlegették. Gyűjtötte például a jelenkorban is világhírű Max Liebermann és Franz Lenbach képeit.

A Mosse műkincskutatási kezdeményezés

A gyűjtemény túlélte alapítója halálát, de a náci hatalomátvételt már nem, a családot kiszorították az országból, vagyonukat elkobozták, a műkincseket elárverezték. A Mosse-gyűjtemény széthordása így az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablási ügy lett. Az alkotások sorsának feltárására egyedülálló módon az örökösök és a német közintézmények közösen vállalkoztak, és Mosse Art Research Initiative - Mosse Műkincskutatási Kezdeményezés - MARI) néven megalapítottak egy kutatócsoportot, mely az egyik berlini tudományegyetem, a Freie Universität szervezeti keretében hangolja össze az együttműködést.

A többi között az örökösöket összefogó amerikai Mosse-alapítvány és a berlin-brandenburgi kulturális örökséget kezelő német állami alapítvány - Stiftung Preussischer Kulturbesitz - SPK - együttműködésével indították el a mari-online.de cím alatt működő portált is, mely bemutatja a munka eddigi eredményeit, lehetőséget ad a bekapcsolódásra, és a kezdeményezők szándéka szerint az emlékezetkultúra fejlesztéséhez is hozzájárul.

68 alkotás nyomára bukkanhattak

A portál bemutatóján elmondták, hogy eddig 115 műkincs sorsának felkutatását kezdték el, és 68 alkotásról találtak használható nyomokat, közülük egyelőre harmincról töltötték fel az összes adatot a portál adatbázisába. A tavaly elkezdett kutatómunkával nyolc alkotást már meg is találtak, például a bécsi Belvedere Múzeumban, az amerikai New York államban fekvő Canajoharie-ben működő Arkell Múzeum gyűjteményében vagy magántulajdonban - emelte ki Meike Hoffmann művészettörténész, a MARI koordinátora a Jüdische Allgemeine című berlini lap beszámolója szerint.

További kilenc műkincset az SPK gyűjteményében találtak meg még 2015-2016-ban, a MARI megalapítása előtt. Ezeket mind visszaszolgáltatták az örökösöknek, és három alkotás ügyében sikerült megállapodni a visszavásárlásról, hogy az SPK kiállíthassa az általa működtetett berlini múzeumokban. Az egyik ilyen műkincs Reinhold Begas német szobrász Susanna című munkája, mely a német főváros egyik legrangosabb kiállítóhelyén, az Alte Nationalgalerie-ben látható.

A cikk az ajánló után folytatódik

A nagyméretű, neobarokk márványszobor a második világháború végén a Szovjetunióba került, az akkori Leningrádban - Szentpéterváron - állították ki a nácik legyőzése után összegyűjtött "trófeák" között, majd a kilencvenes évek elején visszakerült Berlinbe. Az alkotás mellett szerdától egy külön információs tábla tájékoztatja a látogatókat a műkincs történetéről és a MARI-projektről.

A kezdeményezés célja nem az, hogy bárkit is kikiáltsanak bűnösnek, csupán "tisztelegni akarunk Rudolf Mosse előtt, német polgárként érzett büszkesége, német vállalkozóként elért sikerei és nagylelkű társadalmi felelősségvállalása előtt" - mondta Roger Strauch, az örökösöket összefogó alapítvány vezetője.

Kiemelt kép: Anselm Feuerbach - Nanna.

Ennyi maradt a berlini falból

Hivatalos keletnémet neve Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal volt, eközben nyugaton Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert. Nézd meg képeken, milyen most a helye!

Ezt is szeretjük