Ennyi maradt a berlini falból: még most is nyomasztó az egykori határ helye

1989. november 9-én NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, miután kiderült, hogy az új utazási törvény szabaddá teszi a mozgást nyugat és kelet között. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a szabály csak másnap délután lépett volna életbe, ám a határátkelőhelyeken óriási tömeg gyűlt össze, és a feszültség egyre nőtt: az emberek visszajövünk, visszajövünk skandálással követelték a határ megnyitását.

A parancsnokokat utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy késő este a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat, és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe.

Hamarosan a mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a berlini fal lerombolásához, mely Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. Az 1961-ben felhúzott fal a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén.

Hivatalos keletnémet neve Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal volt, eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert. Leomlásának 28. évfordulójáról ezekben a napokban emlékezünk meg - nézd meg képeken, milyen most a helye!

• történelem
• berlin
• németország
• képek
• Terasz