Óriási kincs: magyar nemzetőrről készült dagerrotípiát mutattak be
Kiállításon mutatják be az elképesztően értékes dagerrotípiát, ami az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrét ábrázolja.

- 4 nőies stílusvariáció a hullámos frizurára, ami most nagyon divatos: így készítheted el a csodás loknikat »
- Palvin Barbival az élen ők azok, akik sokak öltözködését inspirálják: 8 gyönyörű nő, aki fiatalon lett népszerű stílusikon »
- Mi a különbség a porcelán, a zselés és a géllak között? – Ezeket jó, ha tudod, mielőtt körmöshöz mész »

- Melyik magyar város látnivalója Gázi Kászim pasa dzsámija? 8 kérdés az ország neves helyeiről
- 3 európai ország, ahova kevés magyar utazik, pedig érdemes lenne: igazi gyöngyszemek
- Jelentős szigorítás várhat az autósokra: sokan elveszíthetik miatta a jogosítványukat
- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Fontos változás jön a magyarországi utakon: komoly büntetést kaphat, aki nem tud róla
Magyar nemzetőrről készült dagerrotípia tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából először mutatják be ezt a kivételes értékű műtárgyat. A dagerrotípiát a Magyar Művészeti Akadémia vásárolta meg, és helyezte el letétként az ország legnagyobb történeti fotógyűjteményében, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában. A nagyközönség március 13-tól két héten keresztül láthatja a múzeumban.
A dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás. A dagerrotípiák direkt pozitívok, vagyis a valóság képét azonnal - negatív közbeiktatása nélkül -, pozitív képként adják vissza, anyaguk ezüstözött rézlemez. Igazában nem sokszorosíthatók, minden felvétel egyedi példány. Ezzel a technikával 1839 és 1859 között készültek fotográfiák.
Érdekességük, hogy, ha felületükön fehéret tükröztetünk, akkor negatív, ha feketét, akkor pozitív képként látjuk a képet. Az eljárásnak köszönhetően a dagerrotípiák úgyszólván oldalfordítottak, amit például, mint ennél a férfiképmásnál is, a ruha gombolásából láthatunk.

A történeti Magyarország területén becslések szerint mintegy ötvenezer-százezer közöttire tehető az elkészített dagerrotípiák száma. Ezek közül csupán mintegy ezer a különböző gyűjteményekben, magángyűjtőknél megmaradt, ismert példány, tehát igen ritka darabok, manapság olykor-olykor kerül csak egy-egy újabb a látókörbe. Talán a legnevezetesebb Petőfi Sándor ülő portréja.
A megmaradt dagerrotípiák között pedig alig található a szabadságharchoz köthető példány, hiszen sokat megsemmisítettek az önkényuralom idején, vagy más módon pusztultak el. Legismertebb veszteségünk Görgei Artúr tábornok portréja, mely a második világháború idején a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének menekítésekor a Dunántúlon tűnt el.
Szétbontották az eredeti keretet
A viseletéből következtethetően az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrét ábrázoló dagerrotípiát ismeretlen tulajdonosa néhány évvel ezelőtt aukcióra ajánlotta fel. A Magyar Művészeti Akadémiának - felkért szakértők segítségével - sikerült aukción kívül megvásárolnia az osztrák-magyar területre jellemző paszpartuban található dagerrotípiát. Az aukció idején a dagerrotípia egy későbbi, hozzá nem illő keretben volt, melyet jól láthatóan szét is bontottak.
A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a keretet, a dagerrotípiát óvatosan portalanította, a paszpartut, valamint a képet hordozó, ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzá illő szalaggal körbefogta, és egy új üveglemezt helyezett a tetejére, mindezzel biztosítva, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a dagerrotíp lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, melyet mind a Magyar Nemzeti Múzeum, mind a Művészeti Akadémia honlapján közzétettek.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt.
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- kiállítás
Hihetetlen élete volt a magyar fotósnak: ritkán látott képeit most bemutatják

- történelem
- kultúra