Húsvét előtt fontos dologra figyelmeztet a Nébih: sok családnál probléma

Ha a családotok óriási dínom-dánommal készül a húsvéti ünnepekre, ezerféle finom fogással, akkor érdemes még egyszer átgondolni, hogy mennyi étel fog valóban elfogyni.

Az ilyen különleges alkalmakkor jelentős mennyiségű élelmiszer megy a kukába, vagy megromlik a hűtőszekrényben. Amellett, hogy ez kidobott pénz, nem is fenntartható, hogy a rengeteg energiával előállított étel veszendőbe menjen – különösen igaz ez az import- és hústermékekre, amelyeknek alapból nagyobb az ökolábnyoma.

Hogyan lehet fenntarthatóbb a húsvéti lakoma? 

A húsvét a tavasz beköszöntével nemcsak az ünneplésről, hanem a közös étkezésekről és a vendégvárás öröméről is szól. Az ünnepi asztal ilyenkor bőséges: sütemények, sonka, főtt tojás és fonott kalács sorakozik rajta. A nagy készülődés azonban könnyen oda vezethet, hogy több étel készül a kelleténél. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja arra hívja fel a figyelmet, hogy egy kis tervezéssel a húsvét lehet egyszerre hagyományőrző, tudatos és pazarlásmentes.

Érdemes már az ünnep előtt átnézni a konyhai készleteket. A hűtő és a fagyasztó részleges kiürítése nemcsak helyet szabadít fel az ünnepi fogásoknak, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a már meglévő alapanyagokat beépítsük a menübe. Egy korábban lefagyasztott darált hús például tökéletes lehet fasírthoz, a mirelit zöldségek pedig kiválóan illenek egy klasszikus francia salátába.

A vendégvárás egyik legnagyobb kihívása sokszor a bizonytalan létszám. Ilyenkor praktikus, ha a gyorsan romló, krémes sütemények mellett tartósabb finomságokkal is készülünk. A linzer, a pogácsa, a sajtos ropogós vagy a hókifli nemcsak tovább eltartható, hanem nagyobb adagban is elkészíthető, sőt akár le is fagyasztható, így később is jól jön.

A klasszikus húsvéti ételek – mint a sonka, a sonkatekercs, a főtt tojás, a tojássaláta, a sült húsok vagy a krémes sütemények – gyorsan romlanak, ezért különös figyelmet igényelnek. Érdemes ezekből egyszerre csak kisebb adagokat kitenni, és szükség szerint pótolni őket a hűtőből. A biztonságos tárolás kulcsfontosságú: a hűtő ideális hőmérséklete 0 és 4°C között van, és a romlandó ételeket nem szabad két óránál tovább szobahőmérsékleten hagyni.

A tervezésnél az is fontos szempont, mi lesz a maradékok sorsa. A főtt tojásból készülhet tojáskrém, rakott krumpli vagy akár tésztasaláta. A megmaradt sonka remek alapja lehet egy tartalmas bablevesnek, lencsefőzeléknek, sajtos-sonkás tésztának vagy szendvicskrémnek. A fonott kalács sem vész kárba: mákos guba, rakott kalács vagy francia pirítós is készülhet belőle. Ezek az előre átgondolt megoldások nemcsak változatosabbá teszik az ünnep utáni napokat, hanem segítenek a pazarlás elkerülésében is.

A fenntarthatóságra még a húsvéti készülődés egyik legkedvesebb programjánál, a tojásfestésnél is figyelhetünk. Természetes színezőanyagokat is használhatunk, akár a konyhában keletkező „maradékokból”: a vöröshagyma héja, a cékla, a lilakáposzta levelei vagy akár a kávézacc is gyönyörű árnyalatokat ad a tojásoknak. Akár kifújt, akár főtt tojásokkal dolgozunk, törekedjünk arra, hogy az alapanyag ne vesszen kárba: a kifújt nyers tojás lefagyasztható későbbre, a főtt tojások pedig – megfelelő hűtés mellett – bátran az ünnepi asztalra kerülhetnek.

Képek: Getty Images Hungary

• pazarlás
• fenntarthatóság
• élelmiszer
• húsvét
• nébih
• Terasz