Így ellenőrizd, romlott-e a sonka és a tojás: van, amit már a boltban meg kell nézni

Bármilyen izgalmas fogások kerülnek is a húsvéti asztalra, a két legalapvetőbb finomságnak, a sonkának és a tojásnak általában minden háztartásban ott a helye, hisz a leginkább hagyományosnak számító ételek, ráadásul szimbolikájuk is sokrétű.

A tojás a pogány hagyományok és a kereszténység szerint is az életet, az újjászületést jelképezi, a sonka pedig a böjti tilalom feloldását és az ünnepet, egyúttal a húsvéti bárányt - még ha Európában nem is a bárányhús terjedt el -, vagyis Jézus önfeláldozását az emberiség megváltásáért.

Legyen azonban akármilyen különleges is a mögöttes tartalom, ha a kellemetlen íz vagy épp a gyomorrontás kerül középpontba, az könnyen elronthatja az ünnepet és a vendéglátást, épp ezért kiemelten fontos, hogy jó minőségű alapanyagokból készüljenek az ételek, a vásárláskor például érdemes odafigyelni a következőkre.

Így vegyél sonkát

A sonkáknak többféle típusát is megkülönbözteti a Magyar Élelmiszerkönyv, létezik nyers, hőkezelt, valamint formában vagy bélben hőkezelt alcsoport, illetve parasztsonka. Húsvéti sonka alatt általában a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értik, a típust pedig mindig kötelező jelölni a terméken, vásárlás során ezért ezt mindig fontos figyelni. A nyers sonka címkéje egyértelmű, hőkezelt sonka esetében pedig a főtt vagy sült sonka megnevezést lehet olvasni rajta.

Érdemes figyelni azt is, hagyományos vagy gyorspácolással készült-e a termék, illetve megkülönböztetik a füstölt vagy füstölt ízű sonkákat is, utóbbinál az aroma nem az égetés során a levegőből kerül a húsba, hanem közvetlenül juttatják oda. A füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt termékeknél a füstoldattal füstölt vagy a folyékony füsttel füstölt kifejezéseket alkalmazzák. Számos fogyasztó a hagyományos pácolással és a füstölt jelzéssel jelölt termékeket tartja a legjobb minőségűnek.

A húsvéti sonka hagyományosan húst, sót, fűszereket és esetleg füstöt tartalmaz, így a címkén jó, ha csak ennyi van, minél hosszabb az összetevők listája, annál valószínűbb, hogy tartalmaz ízfokozókat, mesterséges aromákat és más adalékanyagokat.

Ha egy sonka különösen olcsónak tűnik, érdemes alaposabban ellenőrizni, könnyen lehet ugyanis, hogy felvizesített, gyengébb minőségű termékről van szó. Mindemellett gyakran alkalmazzák a sonka jellegű készítmény jelölést is, amit persze nem tilos megvenni, tudni kell azonban, hogy ebben az esetben nem a legjobb minőségről van szó.

Sok minden utalhat arra is, hogy más szempontból lehet kifogás a sonkával kapcsolatban, ha például szúrós, savanykás vagy dohosabb, kellemetlen szaga van, inkább ne vedd meg, de akkor se, ha furcsa, zöldes, szürkés vagy sötétebb foltok vannak rajta. Szintén nem jelez túl jó minőséget, ha nagyon kemény vagy beszáradt, de az sem, ha nyomás nélkül is levet enged. Mindenképp hagyd ott, ha a felülete már nyálkás, szinte már le is járt a felhasználási ideje, vagy ha a csomagolása sérültnek látszik, például fel van puffadva. Ha szeretnél többet tudni a sonkával kapcsolatos élelmiszer-biztonságról, például, hogy hogyan kell tárolni, kattints ide!

Tojásvásárláskor pedig ezekre figyelj

Bár a tojás esetében kevesebb a kritikus pont vásárláskor, azért ebben az esetben is érdemes résen lenni. Csakúgy, mint a sonka esetében, itt is figyelni kell a lejárati dátumot, emellett fontos, hogy csakis megbízható, legális helyről vásárolj. Csak tiszta, friss, ép tojást vegyél, a közeli lejárat esetén pedig gondold át, mire szeretnéd használni, és mikor.

A 0-s és 1-es jelölés az ökológiai, illetve a szabadtartást jelölik, ezek jelentik a legjobb minőséget, míg a 2-es a mélyalmos tartást, a 3-as pedig a ketrecest, mely ugyan olcsóbb tojást jelent, de a legkevésbé számít állatbarátnak. A származási országot és a tojás méretét is kötelező feltüntetni, az M-es méret sütéshez talán a legjobb ár-érték arányú választást jelenti.

Ellenőrizd, nincs-e a héjon repedés - van, hogy csak a fény felé fordítva látszik -, ha ugyanis sérült, könnyebben a tojás belsejébe juthatnak a kórokozók. Jobb, ha a tojáson nem látszik nedvesség sem, ettől ugyanis szintén sérülhetett a védőréteg, ha pedig kifejezetten ragacsos a felülete, az belső sérülést is jelenthet.

Figyelmeztető jel lehet, ha furcsa, dohos szagú a doboz, vagy nedves, sárgás folt látható rajta. Ha megfogod a tojást, és gyanúsan könnyű, az jelentheti azt, hogy már nem friss, és a belső víztartalmának egy része is elpárolgott. Ez az alapja az otthoni, vízpróbás módszernek is: ha a vízbe merített tojás lesüllyed, friss, ha viszont lebeg a vízen, tanácsosabb kidobni.

Képek: Getty Images Hungary.

• sonka
• tojás
• minőség
• élelmiszerbiztonság
• vásárlás
• romlott
• ellenőrzés
• Húsvét