Ebben vagyunk jobbak az uniós átlagnál, mégsem lehetünk maradéktalanul büszkék
Az élelmiszer kidobása még mindig nagy probléma, de a magyarok szerencsére kevésbé pazarolnak, mint az uniós átlag.

Az uniós átlagnál kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok az Eurostat legfrissebb jelentése szerint - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, röviden Nébih közleménye.
Egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kilogramm élelmiszer végzi hulladékként. Ennek 55 százaléka a háztartásokhoz köthető: egy átlagos uniós állampolgár 70 kilogramm élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kilogramm éves fejenkénti élelmiszerhulladék-mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik.

Felidézik: idéntől az EU tagállamainak kötelező adatot szolgáltatniuk az országukban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségéről. A most közölt 2020-ra vonatkozó adatsor kiemelten fontos, ugyanis ez a viszonyítási alapja annak a globális célkitűzésnek, miszerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a háztartásokban és a kereskedelemben keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségét.
A statisztikai adatokból kiderül: egy magyar ember az otthonában nagyjából 66 kilogramm élelmiszert dob ki évente, mely az uniós átlagnál kevesebb. A Magyarországra vonatkozó háztartási adatok forrása a Nébih Maradék nélkül programja, amely 2016 óta követi nyomon a lakosság élelmiszer-pazarlását.

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az első, 2016-os adatok még egy főre vetítve 68 kilogramm éves élelmiszer-hulladékot, ebből 33,1 kilogramm tényleges pazarlást mutattak. Utóbbi, azaz a pazarlás mértéke a 2021-es eredmények szerint 25,2 kilogrammra mérséklődött. 2016 és 2021 között tehát 24 százalékkal csökkent az élelmiszer-pazarlás a hazai háztartásokban. A legfrissebb felmérés - minden eddiginél több, mintegy félezer résztvevővel - jelenleg folyik, adataival a jövő év elején ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Fotók: Getty Images
Te tudod, mi történik a szelektív hulladékkal?
A magyarok jelentős többsége támogatja az újrahasznosítható csomagolás használatát, de csak 10-ből csak 5-en vannak tisztában vele, mi történik a szelektív hulladékkal.
Te tudod, mi történik a szelektív hulladékkal? 10-ből csak 5 magyar van tisztában vele
A magyarok jelentős többsége támogatja az újrahasznosítható csomagolás használatát.
Elolvasom