Sokkal egészségesebb volt az ember, mielőtt magának kezdett élelmet termelni
Az élelemtermelés hatása nem volt túl kedvező az egészségre nézve.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt az európai őskori közösségek egészségi állapotára a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés. Eredményeik szerint ez a folyamat kezdetekben a népesség növekedése mellett az egészségi állapotuk romlásához vezetett.
Az ELTE Természettudományi Kar Embertani Tanszékének közreműködésével készült tanulmány a PNAS - Proceedings of the National Academy of Sciences - című tudományos folyóiratban jelent meg áprilisban.
Az eddigi feltételezések szerint az élelemtermelés megindulását követően - hozzávetőleg 12 ezer éve - a népesség nagymértékben növekedett, ezzel párhuzamosan az általános egészségi állapot jelentősen romlott. A szerzők a felső paleolitikumtól - i. e. 36 000 - a középső vaskorig - i. e. 400 - terjedő időszakban Európában élt 167 ember csonttani és archeogenetikai vizsgálatát végezték el.
Mivel a felnőttkori termet létrejöttében a genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők - táplálkozás, éhezés, hosszú ideig fennálló gyakori betegségek - befolyásoló szerepe is meghatározó, ezért az általános egészségi állapot rekonstrukciója során a genetikailag meghatározott, tehát potenciálisan elérhető testmagasság és a ténylegesen elért testmagasság összevetése értékes információt nyújt.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
A kutatás során ezért összevetették a csontok hossza alapján becsült, tehát ténylegesen elért testmagasságot a genetikai háttér alapján potenciálisan elérhető testmagasság értékekkel. A tárgyalt korszakokból származó maradványok vizsgálata kiterjedt az úgynevezett fizikai stresszjelzőkre - az alultápláltság, a vérszegénység csonttani tüneteire - is.
Az eredmények arra utalnak, hogy a testmagasság, a genetikai adatok alapján elérhető magassághoz képest az újkőkorban egyértelműen csökkent - átlagosan -3,82 centiméterrel -, majd növekedésnek indult a rézkorban - az újkőkori átlagos magassághoz képest +1,95 centiméterrel - és tovább nőtt a bronzkorban - +2,7 centiméterrel -, illetve a vaskorban - +3,27 centiméterrel. A hazai régészeti és embertani kutatást, valamint a genetikai minták kivételét Hajdu Tamás - ELTE TTK Embertani Tanszék - koordinálta.
Fotók: Getty Images
7200 éve élt nő maradványait találták meg a kutatók: ilyen élete volt Bessének
A maradványok egy tinédzserhez tartoznak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A kutatók szerint először találtak ősi emberi DNS-t az ázsiai szárazföld és Ausztrália között fekvő Wallacea-szigetcsoport térségében.
7200 éve élt nő maradványait találták meg a kutatók: ilyen élete volt Bessének
Nagyon ritka leletet sikerült azonosítania a kutatóknak.
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
