Sokkal egészségesebb volt az ember, mielőtt magának kezdett élelmet termelni
Az élelemtermelés hatása nem volt túl kedvező az egészségre nézve.

GettyImages-1169371792
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt az európai őskori közösségek egészségi állapotára a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés. Eredményeik szerint ez a folyamat kezdetekben a népesség növekedése mellett az egészségi állapotuk romlásához vezetett.

Az ELTE Természettudományi Kar Embertani Tanszékének közreműködésével készült tanulmány a PNAS - Proceedings of the National Academy of Sciences - című tudományos folyóiratban jelent meg áprilisban.

Az eddigi feltételezések szerint az élelemtermelés megindulását követően - hozzávetőleg 12 ezer éve - a népesség nagymértékben növekedett, ezzel párhuzamosan az általános egészségi állapot jelentősen romlott. A szerzők a felső paleolitikumtól - i. e. 36 000 - a középső vaskorig - i. e. 400 - terjedő időszakban Európában élt 167 ember csonttani és archeogenetikai vizsgálatát végezték el.

Mivel a felnőttkori termet létrejöttében a genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők - táplálkozás, éhezés, hosszú ideig fennálló gyakori betegségek - befolyásoló szerepe is meghatározó, ezért az általános egészségi állapot rekonstrukciója során a genetikailag meghatározott, tehát potenciálisan elérhető testmagasság és a ténylegesen elért testmagasság összevetése értékes információt nyújt.

A cikk az ajánló után folytatódik

A kutatás során ezért összevetették a csontok hossza alapján becsült, tehát ténylegesen elért testmagasságot a genetikai háttér alapján potenciálisan elérhető testmagasság értékekkel. A tárgyalt korszakokból származó maradványok vizsgálata kiterjedt az úgynevezett fizikai stresszjelzőkre - az alultápláltság, a vérszegénység csonttani tüneteire - is.

Az eredmények arra utalnak, hogy a testmagasság, a genetikai adatok alapján elérhető magassághoz képest az újkőkorban egyértelműen csökkent - átlagosan -3,82 centiméterrel -, majd növekedésnek indult a rézkorban - az újkőkori átlagos magassághoz képest +1,95 centiméterrel - és tovább nőtt a bronzkorban - +2,7 centiméterrel -, illetve a vaskorban - +3,27 centiméterrel. A hazai régészeti és embertani kutatást, valamint a genetikai minták kivételét Hajdu Tamás - ELTE TTK Embertani Tanszék - koordinálta.

Fotók: Getty Images

7200 éve élt nő maradványait találták meg a kutatók: ilyen élete volt Bessének

A maradványok egy tinédzserhez tartoznak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A kutatók szerint először találtak ősi emberi DNS-t az ázsiai szárazföld és Ausztrália között fekvő Wallacea-szigetcsoport térségében.

Ezt is szeretjük