A város, ahová, aki bement, nem jött ki élve: a 14. század óta elátkozottnak tartják az orosz nekropoliszt
A kísérteties hely ma sem túl látogatott: ijesztő átkot fűztek a régi orosz nekropoliszhoz.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Aki megcsodálja az oroszországi Észak-Oszétia hegyeit, bizonyosan eláll a szava: festői, négyezer méter magasra nyúló csúcsai egyszerre szépségesek, mégis zordak. Az odalátogatókban azonban nemcsak a táj miatt ébredhet megfoghatatlan feszültség.
A vonulatok rejtekében található egy rendhagyó középkori temető, mely apró, megüresedett falura emlékeztet: az oroszországi nekropoliszként, avagy holtak városaként emlegetik. Legkorábbi írásos említése a 14. századra tehető.
Képeken az orosz nekropolisz
A kis falu, Dargavs szélén elterülő temetőt csaknem teljesen egyforma, kunyhószerű kőkripták sokasága alkotja. Mintegy száz darabot építettek belőlük, hogy azokat az elhunytakat, akik egykor a településen éltek, személyes holmijaikkal együtt ide temethessék el még élő rokonaik. Járványok, például pestis idején pedig, amikor egész famíliák haltak ki, és nem volt, aki a temetést elvégezze, a betegek állítólag maguk sétáltak fel a temetőbe, hogy a családi kriptáknál várják ki saját halálukat. A helyhez több múltbéli hiedelem és egy ijesztő átok is kapcsolódik. Az utóbbi szerint, aki belép a temetőbe, az nem tér vissza élve.
A falubéliek az átok miatt a mai napig kerülik a területet, de a rossz megközelíthetőség miatt a turisták látogatása sem jellemző.
Egy másik régi hiedelem nyoma, hogy sok régi pénzérmét találtak a temető körül.
Azokat a holtak rokonai hagyták hátra, akik a régi szokás szerint messziről hajított érmékkel célozták meg a családi kriptájuk falát. Úgy hitték, ha el is találták azt, akkor a halott lelke már elért a mennyországba.
Az, hogy pontosan mikor épült meg a temető első kriptája, vitatott, egyesek a 12., mások a 14. századra teszik a dátumot.
Fotó: Lindrik / Getty Images Hungary
A temetőkunyhók között akadnak kisebbek és nagyobbak is. Némelyik 2-4 szintes.
A falakat kőtömbökből, agyagból és mészkőből húzták fel. A belső szerkezetek fából készültek.
Minden kriptán található egy kisebb nyílás, itt helyezték be a holttesteket.
A kis építmények többségének közös jellemzője a különös, lemezes tetőszerkezetük. A legkisebb kriptáknak nem magasló, hanem csapott a teteje.
Fotó: Lindrik / Getty Images Hungary
A temető hátulsó oldalán egy torony emelkedik, melynek a felső része hiányzik.
Fotó: Lindrik / Getty Images Hungary
A régi helyiek másik temetkezési szokásuk szerint fából faragott, szimbolikus jelentőségű csónakokban hantolták el a holtakat, hogy a lelkek átkelhessenek az e világot a túlvilágtól elválasztó folyón.
Fotó: Lindrik / Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
