A város, ahová, aki bement, nem jött ki élve: a 14. század óta elátkozottnak tartják az orosz nekropoliszt
A kísérteties hely ma sem túl látogatott: ijesztő átkot fűztek a régi orosz nekropoliszhoz.
Aki megcsodálja az oroszországi Észak-Oszétia hegyeit, bizonyosan eláll a szava: festői, négyezer méter magasra nyúló csúcsai egyszerre szépségesek, mégis zordak. Az odalátogatókban azonban nemcsak a táj miatt ébredhet megfoghatatlan feszültség.
A vonulatok rejtekében található egy rendhagyó középkori temető, mely apró, megüresedett falura emlékeztet: az oroszországi nekropoliszként, avagy holtak városaként emlegetik. Legkorábbi írásos említése a 14. századra tehető.
Képeken az orosz nekropolisz
A kis falu, Dargavs szélén elterülő temetőt csaknem teljesen egyforma, kunyhószerű kőkripták sokasága alkotja. Mintegy száz darabot építettek belőlük, hogy azokat az elhunytakat, akik egykor a településen éltek, személyes holmijaikkal együtt ide temethessék el még élő rokonaik. Járványok, például pestis idején pedig, amikor egész famíliák haltak ki, és nem volt, aki a temetést elvégezze, a betegek állítólag maguk sétáltak fel a temetőbe, hogy a családi kriptáknál várják ki saját halálukat. A helyhez több múltbéli hiedelem és egy ijesztő átok is kapcsolódik. Az utóbbi szerint, aki belép a temetőbe, az nem tér vissza élve.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció

















