Nem lesz többé tiltott zóna Csernobilban: meglepő bejelentést tett az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelet adott ki szerdán, amelyben egyebek mellett szerepel egy úgynevezett zöldfolyosó létesítése a csernobili övezetben, hogy zavartalanul látogathassák a turisták a területet. Az ukrán elnök a nap folyamán Csernobilba utazott, ahol ünnepélyesen üzembe helyezték az atomerőmű 1986-ban felrobbant négyes reaktorblokkja fölött épült új, korszerű szarkofágot.

- Csernobilt meg kell mutatnunk a világnak: tudósoknak, ökológusoknak, történészeknek, turistáknak. Sajnos a tiltott zóna jelenleg a korrupció jelképe. A rendvédelmi szervek kenőpénzt szednek a turistáktól, illegálisan szállítanak ki onnan fémhulladékot, illetve használják fel természeti erőforrásait - fogalmazott Zelenszkij.

Teljesen megváltozik a csernobili turizmus

Az ukrán elnök - az Interfax Ukrajina által idézett helyszíni beszédében - azt ígérte, hogy többé nem lesz hosszas sorban állás a zóna határában lévő ellenőrző pontnál, sem a belépés váratlan megtagadása, amiről az ember csak érkezésekor értesül. Kijelentette, hogy nem lesz többé tiltott a videófevételek készítése, és - ahogy fogalmazott - egyéb hasonló ostobaságok sem.

- Fejezzük be végre az emberek, a látogatók riogatását, és változtassuk a tiltott zónát tudományos és jövőbeni turisztikai mágnessé. Tegyük a szabadság földjévé, legyen az új Ukrajna egyik jelképe, ahol nincs korrupció és nincsenek ostoba tilalmak, hanem helyettük beruházások vannak és jövő - hangsúlyozta az elnök.

Így hasznosítanák a zónát

A rendelet egyelőre még nem érhető el az államfő honlapján. Az elnöki hivatalban az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére elmondták, hogy a dokumentum egyebek mellett előírja egy stratégiai tervezet kidolgozását és elfogadását a csernobili zóna mint turisztikai objektum fejlesztésére. A tervek között szerepel továbbá, hogy a csernobili zónában lehetőséget nyújtanak EU- és NATO-tagországoknak katasztrófa-megelőző, illetve -elhárító gyakorlatokra.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint száz évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek.

A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az EU-tól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra, de ezután még el kellett bontani alatta a régi vasbeton szarkofágot.

Fotók: Getty Images

Ilyen ma az élet a csernobili katasztrófa közvetlen közelében

A katasztrófa után mindenki azt hitte, a világ ezen részének befellegzett, és a kihalt környezet örökké arra a bizonyos sötét napra emlékezteti majd az emberiséget. Úgy tűnik azonban, hogy a természetnek nem volt szüksége emberi beavatkozásra, hogy újra erőre kapjon.

• csernobil
• turizmus
• ukrajna
• rendelet
• aktuális
• érdekességek a világból
• atomkatasztrófa
• Terasz