Ismét nukleáris reakciókat észleltek a csernobili atomerőműnél: ezzel magyarázzák a tudósok
Még 35 évvel a katasztrófa után is rendkívül veszélyes a csernobili atomerőmű és környéke.
- Eltávolítják a maradék sminket és a szennyeződéseket: hatékony szilárd arctisztítók árakkal, lelőhelyekkel »
- A 48 éves Victoria Beckham melltartóban, nyuszifülekkel pózol a címlapon: rég láttunk róla ilyen szexi, bevállalós képeket »
- A farmerdzseki megunhatatlan klasszikus: a most divatos fazonokat nőies és sportos stílusban is viselheted »
- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- Vastag Csaba címlapon új barátnőjével: a gyönyörű Evelinnel már össze is költöztek
- 10 ismert magyar közmondás, amiből elvettünk egy-egy szót: tudod, mi hiányzik?
1986. április 26-a örökké beleírta magát a történelembe, hiszen ekkor történt az emberiség egyik legsúlyosabb katasztrófája, a mostani Ukrajna területén ugyanis felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es számú reaktora, ami szinte egész Európát beborította radioaktív sugárzással.
35 évvel a baleset után azt hihetnénk, hogy már közel sem annyira veszélyes az atomerőmű és környéke, hiszen még turistautakat is szerveztek ide, ám nemrég az ukrán kutatók aggasztó felfedezésekről számoltak be. Az IFLScience nevű tudományos portál szerint az erőmű egyik megközelíthetetlen, alagsori helyiségében szokatlanul magas neutronszintet mértek.
Ezzel magyarázzák a tudósok a jelenséget
Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagkémiai professzora és az Egyesült Királyság Radioaktív Hulladékgazdálkodási Bizottságának tagja elmondta, hogy a jelenség ahhoz hasonlítható, mint a parázs, ami ott marad a grillezés helyén. Amikor 1986. április 26-án bekövetkezett a nukleáris katasztrófa, a 4-es blokk magjának tartalma nagy részben megolvadt, és emiatt körülbelül 170 tonna sugárzó urán öntötte el a reaktorcsarnok alagsori helyiségeit, ahol végül lehűlt és megkeményedett. A sugárzás szintje az évek során viszonylag stabil maradt, arra azonban számítottak a kutatók, hogy az esőzések miatt a neutronszint ismét csúcsosodni fog. Annak ellenére, hogy nem sokkal a katasztrófa után a reaktorcsarnokot befedték, az esővíz mégis beszivárgott a problémás területre. A víz jelenléte megnövelte a hasadási szintet, mert ez lelassítja a neutronokat, és növeli esélyeiket az uránmagok ütésére és hasítására, ezáltal több neutron szabadul fel.
Az erőmű romjai fölé 2016-ban új szarkofágot telepítettek , amelynek célja a sugárzás szivárgásának további megakadályozása. Ez nagyrészt eddig sikerült, de nemrég szokatlan radioaktivitási jeleket észleltek a 305/2 helyiség körül, ahol az üzemanyag nagy része lerakódott. A reakció oka még nem teljesen ismert, de meglehetősen aggasztó a tudósok számára. A megoldásra az egyik terv, hogy robot segítségével lyukakat fúrnak az edzett radioaktív résbe, és bórrudakat helyeznek be, amelyek hatékonyan vezérlő rúdként működnek a reaktorban, és csökkentik a körülötte repülő neutronok számát. Bár a tudósoknak nagy kihívást jelent a jelenlegi helyzet, megnyugtattak mindenkit, hogy nem kell attól tartani, hogy az 1986-os katasztrófához hasonló ismét bekövetkezik.
35 éve történt a csernobili atomkatasztrófa: ritkán látott fotókat mutatunk
1986. április 26-án, 35 éve az emberiség egyik legnagyobb katasztrófája történt Csernobilban.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- űrkutatás
- radioaktív
