Ilyen most a helyzet Csernobilban: mi a teendő egy esetleges nukleáris katasztrófa esetén?

1986. április 26-a örökre beírta magát a történelembe, ugyanis ekkor volt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a csernobili atomerőmű-baleset, aminek következtében hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, ez pedig több ezer ember halálát és megbetegedését okozta.

Az azóta eltelt 36 évben folyamatosan próbálták helyrehozni a károkat, a katasztrófa után kitelepítették az erőmű mellett lévő virágzó várost, Pripjatyot, tiltott zónát hoztak létre a 30 kilométeres körzetében, 2016-ban pedig egy betonszarkofágot is emeltek a sérült reaktor fölé. Az ukrán-orosz háború miatt azonban ismét feszült a helyzet a létesítménynél.

Ilyen a helyzet Csernobilban

A két héttel ezelőtt kezdődő háború első napjaiban az orosz csapatok egyből elfoglalták a csernobili atomerőművet, az ott dolgozó személyzetet pedig túszul ejtették. Ez különösen veszélyes, hiszen a területen még mindig magas a sugárzás mértéke, ezért mindig váltott műszakokban dolgoztak, most azonban folyamatosan ott kell lenniük, ami az egészségükre is negatív hatással lehet. A friss információk szerint azonban nemcsak emiatt jelent problémát az oroszok megszállása. 

Március 9-én, szerdán teljesen leállt az erőmű áramellátása, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a tartalékgenerátorok nem sokáig, nagyjából 48 óráig tudják biztosítani a szükséges energiaforrást, ezért akár komoly katasztrófa is bekövetkezhet. A szakértők szerint az atomerőművek folyamatos villamosenergia-ellátása létfontosságú a hűtési folyamatokhoz, ennek hiánya pedig túlhevüléshez vezethet, és radioaktív anyag kerülhet ki a környezetbe. A külügyminiszter már felszólította az oroszokat, hogy azonnal kezdjék meg a helyreállítást, azonban ők csak arról számoltak be, hogy az ukránok szabotázsakciója miatt maradt áram nélkül az erőmű.

Az aggasztó hírekre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) is reagált, elismerték ugyan, hogy a leállás befolyásolhatja az erőmű működését, azonban nem látják úgy, hogy kritikus veszélyt jelentene a csernobili atomerőmű biztonságára. Az ügynökség várhatóan közread majd egy frissebb, részletesebb állásfoglalást az ukrajnai atomenergetikai helyzetről hamarosan.

Mi a teendő egy esetleges katasztrófa esetén?

Az erőmű közelsége és a történelmi tapasztalatok miatt Magyarországon is sokan feszülten figyelik a Csernobillal kapcsolatos friss híreket. Aszódi Attila nukleáris szakértő szerint amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el, ezek azonban csak az atomerőmű területéhez közeli néhány tíz kilométeres sugarú körben válnak szükségessé.

A szakértő szerint a jódtabletta is csak rövid ideig, néhány órával a radioaktív jód felvétele előtt vagy közvetlenül utána alkalmazva hatásos, és csak ott indokolt, ahol a lakosság nagyobb mennyiségben találkozhat radioaktív jóddal. Ennek szedése radioaktív fenyegetettség fennállása nélkül akár veszélyes is lehet, hiszen allergiás reakciót és pajzsmirigyproblémákat is okozhat, így a hatóságok ajánlására érdemes hallgatni.

Egy esetleges katasztrófa esetén szintén a rendvédelmi szervek hatáskörébe tartozik a bizonyos szennyezettségi szint fölötti szennyezettségű takarmány felhasználásának tiltása vagy a szennyezett területről származó élelmiszerek fogyasztásának korlátozása. Aszódi Attila hozzátette, hogy nagyon fontos hiteles, megbízható forrásokból tájékozódni a nehezebb időszakokban, érdemes ilyen esetben az országos sugárzású TV-csatornákat figyelni, ahol például a Katasztrófavédelem a hírsávban rövid időn belül - akár percek alatt - tudja megjelentetni a tudnivalókat. A sugárzásmérő sem szükséges a lakosság számára, ám ha valakit megnyugtat egy ilyen helyzetben, a szakértő szerint nyugodtan beszerezheti az eszközt.

Ritkán látott fotók a csernobili atomkatasztrófáról

1986. április 26-án, 36 éve az emberiség egyik legnagyobb katasztrófája történt Csernobilban.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• csernobil
• atomkatasztrófa
• orosz-ukrán konfliktus
• háború
• ukrajna
• Terasz