A kínai Madame Curie az atomfegyver kifejlesztésén is dolgozott: Chien-Shiung Wu a fizika first ladyje volt

Chien-Shiung Wu úttörő volt egy férfiak által dominált tudományterületen, küzdelmeit minden alkalommal lehetőségekké formálta, és habár nem részesült ugyanazokban az elismerésekben, munkájával örökre beírta magát a történelembe. 

Kiemelkedő eredményeket ért el a nukleáris és részecskefizika területén, az orvostudományi kutatásaival hozzájárult a sarlósejtes megbetegedés okainak feltárásában. Az ő nevéhez fűződik a Wu-kísérlet, amely a paritássértés (*lásd cikkünk végén) felfedezésének alapköve volt. 

Chien-Shiung Wu Manhattan-projektig vezető útja

Chien-Shiung Wu 1912. május 31-én született a kínai Liuhéban, egy Sanghaj melletti kisvárosban, háromgyerekes értelmiségi családba. Édesapja mérnök, édesanyja tanárnő volt. Apja iskolát alapított, ahol megteremtette a lányoknak, köztük saját gyermekének is a lehetőséget a tanulásra. Wu édesanyja szintén fontosnak tartotta, hogy mindkét nem számára elérhető legyen az oktatás. 

Wu kislányként nem szeretett a szabadban játszani, inkább az újonnan feltalált rádiót hallgatta. Apjának köszönhetően széles körű volt az érdeklődése, a költészetet és a kínai klasszikusokat, valamint a demokráciáról szóló nyugati irodalmat is megszerette. Addig hallgatta, ahogy apja a gyermekmesék helyett tudományos folyóiratokból olvasott fel paragrafusokat, amíg meg nem tanult olvasni. A tudomány, a kultúra és a műveltség iránti tisztelet és szeretet már totyogó korától elkísérte. 

1934-ben Chien-Shiung osztályelsőként diplomázott fizikából a kínai Nankingban működő Nemzeti Központi Egyetemen. Wu olyan női tudósokból merített inspirációt, mint dr. Marie Curie és dr. Jing-Wei Gu, aki Wu mentora volt az egyetemi évei alatt. A diploma megszerzése után kutatóasszisztenseként dolgozott, majd dr. Jing-Wei Gu volt az, aki arra bátorította, hogy menjen az Egyesült Államokba, és szerezzen felsőfokú diplomát.

Wu a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen tanult atomfizikát, ahol Ernest Lawrence (a ciklotron feltalálója, Nobel-díjas fizikus) vezető fizikus volt a tanácsadója. Lawrence sugárzást kutató laboratóriumában dolgozott, és olyan fizikusoktól tanulhatott, mint maga J. Robert Oppenheimer. Wu 1940-ben szerzett doktori címet. 

1942-ben feleségül ment Luke Chia-Liu Yuanhoz, akit berkeley-i tanulmányai során ismert meg. Az esküvőn egyikük családja sem tudott részt venni, a második világháború Csendes-óceánon dúló konfliktusai miatt. A nyugati parton egyre erősödött az Ázsia-ellenes hangulat, amit nagyrészt Japán Pearl Harbor elleni támadása és az USA második világháborúba való belépése okozott. Emiatt a keleti partra költöztek, ahol dr. Wu a massachusettsi Northamptonban lévő Smith College-ban és a New Jersey-i Princeton Egyetemen tanított fizikát. Ő volt az első nő, akit a Princeton fizika tanszékére felvettek. Néhány év elteltével, 1944-ben dr. Wu munkát vállalt a New York-i Columbia Egyetemen, és kutató munkatársként csatlakozott a Manhattan Projekthez. 

A titkos kormányzati kezdeményezés célja az első atomfegyverek előállítása volt az Egyesült Államokban, az ország vezető fizikusainak segítségével. Wu közreműködése segített meghatározni az urán gázdiffúzióval történő, U-235 és U-238 izotópokra való szétválasztásának folyamatát, ami kulcsfontosságú lépés volt az atombombához szükséges nagy mennyiségű urán előállításához. A projektben végzett erőfeszítései felbecsülhetetlen értékűnek bizonyultak. A háború után is folytatta a kísérleti fizika területén végzett kiemelkedő munkáját. 

A tudomány oltárán sok mindent fel kellett áldoznia 

Ahogy a második világháború után helyreállt a kommunikáció Kínával, Wu levelet kapott a családjától. Éppen azt tervezte, hogy meglátogatja őket, amikor kitört a kínai polgárháború, és az utazását felfüggesztették. Később az apja azt kérte tőle, hogy ne térjen vissza a kommunista Kínába.

Csak 1973-ban mehetett haza szülőföldjére. Addigra szülei meghaltak, sírjukat pedig lerombolták. Nagybátyja és bátyja is eltűnt, őket a kínai forradalomban ölték meg. Luke-nak és Chien-Shiungnak 1947-ben született egy fia. A családi hagyományt és értékeket követve szülei nyomdokaiba lépett, és ő is atomfizikus lett. 1954-ben Chien-Shiung amerikai állampolgárságot kapott. 

Csak egy dolog rosszabb annál, mint amikor a laborból hazatérve egy halom mosogatnivalót találunk: az, ha el sem megyünk a laborba!

1956-ban kollégái, Tsung Dao Lee és Chen Ning Yang megkeresték Wut, és segítségét kérték annak az elméletnek a bizonyításában, hogy a paritás megőrzése nem érvényesül a bétabomlás során. Wu kísérleteiben bizonyítani tudta ezt, ezzel alátámasztotta Chen és Yang elméletét. 1957-ben mindkét férfi kollégája fizikai Nobel-díjat kapott, azonban dr. Wu nem részesült ugyanebben az elismerésben, ellenben a mai napig a legtöbb tankönyvben „Wu-kísérletként” hivatkoznak a fizika ezen mérföldkövére. 

1958-tól állandó munkatársa lett a Columbia Egyetemnek, egészen az 1981-es nyugdíjba vonulásáig. Nemcsak a fizika területén bizonyította hozzáértését, de az orvostudományban is. A kutatásaival hozzájárult a sarlósejtes betegséggel kapcsolatos fontos kérdések megválaszolásához. 

Támogatta a nők oktatását és érvényesülését a tudományban 

Bár a Nobel-díjat megtagadták tőle, dr. Wu számos kitüntetésben részesült pályafutása során. Ezek közé tartozik, hogy ő volt a hetedik nő, akit beválasztottak a Nemzeti Tudományos Akadémiába, és ő volt az első nő, aki az Amerikai Fizikai Társaság elnöke lett, az első, aki megkapta a fizikai Wolf-díjat, és dr. Wu volt az első nő, aki tiszteletbeli doktori címet kapott a Princeton Egyetemen. A Kínai Tudományos Akadémia 1990-ben, tisztelete jeléül, egy aszteroidát nevezett el róla (2752 Wu Chien-Shiung).

Nyugdíjba vonulása után arra összpontosított, hogy oktatási programokon keresztül ösztönözze a fiatal lányokat a természettudományos pályára, akárcsak édesapja tette. Nyíltan és őszintén nyilatkozott a munkája elismeréséért folytatott küzdelmeiről, remélve, hogy inspirálni tudja a nőket az Egyesült Államokban és Kínában, hogy tudományos területen dolgozzanak. New York-i otthonában hunyt el 1997. február 16-án. Hamvait szülőhazájában, az édesapja által alapított iskola udvarán helyezték végső nyugalomra. 

Fotók: Getty Images Hungary

• tudomány
• fizika
• nobel-díj
• tudós
• nők a tudományban
• femina példaképek
• manhattan-terv
• atombomba
• chien-shiung wu
• Terasz