A Manhattan-terv eltitkolt mellékhatása - A nukleáris sugárzás több tízezer embert érintett

A Manhattan-terv (Manhattan Project) a második világháborúban az atomfegyver kifejlesztésére irányuló vállalkozás volt. Kidolgozásában az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia és Kanada is részt vett, de számos magyar tudós is dolgozott a projekten.

Elindítását Franklin D. Roosevelt elnök a magyar Szilárd Leó kezdeményezésére 1942-ben engedélyezte. Honfitársunkat a kor egyik legnagyobb zsenije, Albert Einstein is támogatta. 

A Manhattan-terv eltitkolt mellékhatása

A projekt feje Robert Oppenheimer lett, katonai vezetője pedig Leslie R. Groves mérnök-tábornok volt. A kutatás központjául egy új-mexikói várost jelöltek ki, Los Alamost, az atombombához szükséges plutóniumot viszont a Washington állambeli Handfordban kezdték előállítani, a hozzá tartozó urándúsító üzemet pedig Oak Ridge-ben építették fel. 

Az új-mexikói Alamogordo mellett 1945. július 16-án robbantották fel az első kísérleti, plutóniumból készült (Trinity teszt) atombombát. Nem sokkal később, augusztus 6-án és 9-én Harry S. Truman, az Egyesült Államok 34. elnöke a kutatásban részt vevők ellenzésének dacára úgy döntött, beveti a fegyvereket Hirosimában és Nagaszakiban. Az atomtámadásban közvetlenül több mint 200 ezer civil veszítette életét, hatása máig tart. 

Az új-mexikói robbantás következményei

A fegyver Japánban végzett pusztítása világszinten ismertté vált, viszont azt kevesen tudják, hogy az új-mexikói sivatagban végrehajtott kísérleti robbantás is rengeteg áldozatot követelt. A helyiek beszámolója szerint napokig radioaktív hamu hullott az égből. 

Tina Cordova családja a helyszíntől nem messze, Tularosában élt. Dédnagyapjait később gyomorrákkal diagnosztizálták. De nagymamái is rákban haltak meg, és az édesapját sem kerülte el a súlyos betegség, ő maga pedig pajzsmirigyrák túlélője. Mint mondta, az orvosok első kérdése az volt, mikor volt sugárzásnak kitéve? A család radioaktív kálváriájának azonban itt még nincs vége. Cordova 23 éves unokahúgánál tavaly novemberben diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. 

A Manhattan-terv miatt számos új-mexikói lakost telepítettek ki, egyeseket foglalkoztattak, és ezreket tettek ki sugárzásnak. Egyikük sem szerepel a projektről szóló új Christopher Nolan-filmben, a nemrég megjelent Oppenheimerben . Tina Cordova számtalanszor próbálta felvenni a kapcsolatot a filmes csapattal, remélve, hogy a filmben végre elismerik a kísérleti robbantás helyi hatásait. 

Olivia Fermi a szereplőket kereste meg a közösségimédia-felületeiken. A vancouveri pszichológiai tanácsadó Cordova ismerőse. A nagyapja Enrico Fermi fizikus volt, aki a Manhattan-terven is dolgozott, és akit a filmben Danny Deferrari alakít. A nő azt reméli, a vezetékneve miatt felfigyelnek az üzeneteire, és megjelenítik az érintetteket a film végi stáblistában. 

Amikor az amerikai kormány először Los Alamost választotta titkos atomlaboratóriumának helyszínéül, több olyan családot is kitelepített, akik generációk óta éltek és gazdálkodtak a területen. Sokan közülük spanyol ajkúak voltak. Rosario Martinez Fiorillo, az egyik kilakoltatott család leszármazottja szerint a nyelvi akadályok, az egyenruhák és fegyverek látványa megfélemlíthette őket, ezért sokan nem fogadták el a kormány ajánlatát a földjük megvásárlására. 

Több tízezer ember élt a tesztterület 80 kilométeres körzetében. A helyieknek fogalmuk sem volt arról, mi történt 1945. július 16-án, hajnali fél hatkor, amikor felrobbant a világ első atombombája. Senki sem figyelmeztette őket. 

Olvass tovább! Botrányos lett az Oppenheimer premierje

Christopher Nolan legújabb rendezése tele van hollywoodi sztárokkal, akik egyszerre vonultak ki a vörös szőnyeges bevonulásról.

(Képek: Getty Images Hungary) 

• nukleáris
• oppenheimer
• sugárzás
• manhattan-terv
• világháború
• hirosima
• nagaszaki
• atombomba
• Terasz