Boldogabbak a magyarok, mint egy évvel ezelőtt: elkészült az ország boldogságtérképe

Hagyományosan a boldogság világnapján teszik közzé Magyarország boldogságtérképét. Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja professzor Oláh Attila irányításával a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2019-ben is elkészítette a térképet egy hiteles internetes vizsgálat eredményei alapján.

A ma közzétett World Happiness Report 2019-es jelentése szerint a világ országait a lakosaik boldogságszintje alapján rangsoroló listán Magyarország a 69. helyről feljött a 62. helyre. A trend azt mutatja, hogy évről-évre emelkedik itthon a mért boldogságszint: a 156 országot rangsoroló listán 2012-ben még a 110., 2013-ban a 104., 2016-ban a 91., 2017-ben a 75., 2018-ban pedig a 69. helyen álltunk.

Egyre boldogabbak a magyarok

Ezt mutatják azok a 2016 óta folyó hazai vizsgálatok is, amelyeket eltérő módszertani eszköztárral az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja végez. A 2019-es Boldogságtérképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják magukat boldognak az emberek. A vizsgálatban 17-89 éves férfiak és nők vettek részt Magyarország 832 településéről, az átlagéletkor az alanyok körében a férfiaknál 42,11, a nőknél 42,53 volt.

A megyeszékhelyek közül a 2017-es eredményhez hasonlóan ismét Tatabánya Magyarország legboldogabb városa, annak ellenére, hogy itt minimálisan csökkent a boldogságszint a korábban mérthez képest. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, a többi megyeszékhelyhez viszonyítva azonban továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a rangsorban.

Budapesten nem túl rózsás a helyzet

A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb. Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen nem jelentősen, de csökkent a boldogságszint, míg Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett a korábban mértekhez képest. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is.

A korábbi adatokhoz képest 2019-ben régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul a boldogságszint változása. Változatlanul a nyugat-dunántúli régióban a legboldogabb a lakosság, és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek, annak ellenére, hogy itt is emelkedik a boldogságszint a 2017-es értékekhez viszonyítva.

Megyék szintjén jelentősebbek a változások. Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogság szint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében pedig csökkent. Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatok javítottak az eredményen.

A férfiak vagy a nők a boldogabbak?

A főbb eredményeket összegezve megállapítható, hogy a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. Férfiak esetében statisztikailag minimális növekedés tapasztalható a boldogságszint 10-es skálán mért értékében és a Globális Jóllét-mutatóban. A férfilakosság mentálisegészség-szintje is minimális növekedést mutat az előző évekhez képest.

Nők esetében a boldogságszint-növekedés azonban jelentős: a kérdőívet kitöltő nők 16,6%-a, a férfiaknak pedig csak 14,2 %-a került a mentális egészség csúcszónájába a Virágzás Skálán mutatott értékek alapján. A 2019-es felmérés alapján a hölgyek a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak.

A válaszokból kiderült, hogy akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat, azok számottevően boldogabbak, ugyanúgy, ahogyan a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban élők. A legboldogabbnak a négy vagy annál több gyermeket nevelő férfiak és nők vallják magukat. Változatlanul a 36-50 évesek korcsoportjába tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb.

A végzettség és a lakóhely is számít

Érdekes és a korábbiaktól eltérő eredmény, hogy 65 év fölött a férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak, és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők. Az iskolai végzettség fokozata jelentős együttjárást mutat a boldogság, a megküzdőképesség, a boldogságteremtés, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjével, legbölcsebbnek az egyetemi diplomával rendelkezők mondják magukat.

Az új adatok fényében is megerősítést nyert az, hogy a kistelepüléseken élők lényegesen boldogabbak, mint a városiak, ez az összefüggés azonban inkább a nők mintájában látványos. Jelentős változás a 2017-es és 2018-as eredményekhez képest, hogy a köztisztviselők csoportjában a legmagasabb a boldogságszint, megelőzve a vállalkozókat.

Mik az erősségeink?

A vizsgálatok alapján a magyar férfiak legjellemzőbb erősségei az őszinteség, az igazságosság, a humor, a szeretetképesség és a kíváncsiság. Bevallásuk szerint legkevésbé jellemzi a magyar férfiakat a kitartás, az alázat, az önkontroll, a céltudatosság és a bátorság. A magyar nőkre az önbeszámolóik szerint a leginkább jellemző a kedvesség, az igazságosság, az őszinteség, a szeretetképesség és a kötelességtudat. A kevésbé jellemzőkhöz a nők az óvatosságot, az alázatosságot, a vezetői képességet, az önkontrollt és a bátorságot sorolták.

A legboldogabb és a legboldogtalanabb férfiak az optimizmus, a humor, az őszinteség és a szeretetképesség erősségében, a legboldogabb és legboldogtalanabb nők pedig a szeretetképesség, a kedvesség, a hála, az önkontroll és az optimizmus erősségében térnek el egymástól. A vizsgálat eredményeit bemutató grafikonok ide kattintva érhetők el. 

Képek: Getty Images Hungary.

Mi a boldogság titka?

Néha elég egy apróság, egy szelet torta vagy egy szívből jövő kacagás.

• boldogság
• boldogtalanság
• boldogság világnapja
• térkép
• magyarország
• felmérés
• kutatások
• world happiness report
• világboldogsági jelentés
• Terasz