Aki bevallja, hogy nem tudja, okosabb, mint mások: érdekes dologra mutattak a kutatók

Ha egy műveltségi vetélkedő húszmilliós kérdéséhez ér, az embert végtelenül bosszanthatja, ha nem tudja a választ a feltett kérdésre. Bár nincs anyagi tétje, az sem sokkal kevésbé kellemetlen, amikor társaságban szóba kerül egy téma, amiről az embernek fogalma sincs.

Ilyen helyzetekben sokan úgy tesznek, mintha járatosak, tájékozottak lennének a témában, és bölcsen bólogatnak, esetleg hirtelen témát is váltanak, rosszabb esetben tájékozatlanul kezdenek el beszélni a témáról. Pedig, mint azt több kutatás eredménye kimutatta, bevallani, hogy nem tudunk valamit, sokkal jobb.

Intellektuális alázatosság

Öt kutatás alapján állapították meg a Pepperdine Egyetemen, hogy az, aki bevallja, hogy nem tudja valamire a választ, vagy nem járatos egy témában, okosabb másoknál.

A kutatók szerint erre az képes, akiben megvan az úgynevezett intellektuális alázatosság, vagyis hogy képes őszintén belátni, hogy valami nem érdekli, valamiben nincs tapasztalata, illetőleg képes tudomásul venni, hogy vannak határai, és még vannak dolgok, amiket meg kell tanulnia ahhoz, hogy sikeres legyen.

A kutatókat az intellektuális alázatosságon felül az intellektuális gyarlóság is foglalkoztatja, azaz, hogy képes-e valaki belátni, hogy amit mond, ötletei vagy véleménye esetleg hibásak lehetnek. Ez feltételezi az ember nyitottságát az új információkra, de a kutatók szerint az egészséges egyensúlyt is az intellektus és az ego közt.

A kutatók Elizabeth Krumrei-Mancuso vezetésével arra a kérdésre keresték a választ, hogy jár-e valamilyen pozitív tulajdonsággal az intellektuális gyarlóság. Öt kutatásba 1200 főt vontak be, hogy megleljék a választ. Kérdőíveket töltettek ki velük, hogy felmérjék a kognitív képességeiket és azt, hogy saját elképzelésük szerint milyenek a kognitív képességeik. Ezzel együtt arra is rákérdeztek a lapokon, hogy saját intellektuális gyarlóságukat milyen szintűnek tartják, vagyis saját elképzelésük szerint mennyire tudják belátni, hogy még sok mindent meg kell ismerniük, meg kell tanulniuk.

Az öt teszt egyebeket is vizsgált: ki mennyire nyitott rá, hogy másoktól tanuljon? Ki mennyire nyitott arra, hogy a másik nézőpontját is megismerje, elismerje? Van-e esetleg a saját tudása kapcsán önbizalomhiánya, vagy épp elbízza magát? Ki hogyan gondolkodik, hogyan tanul, és kit mi motivál?

Aki bevallja, hogy nem tudja, okosabb

Kumrei-Manusco és csapata arra jöttek rá a vizsgálati eredmények kiértékelése után, hogy minél magasabb az intellektuális alázatosság, annál magasabb szintű az általános tudás. Azaz aki képes bevallani, hogy valamit nem tud, okosabb.

A kutatók szerint az intellektuális alázatossággal olyan tulajdonságok járhatnak, melyek több tudás megszerzésére ösztönöznek: kíváncsiság, nyitottság, reflektív gondolkodás és tudásszomj. Az intellektuális alázatossággal továbbá szociális vigilantizmus is jár, ami segíthet másokkal együtt dolgozni.

Tehát, minél többet tudunk, annál többet vágyunk tudni, és minél könnyebben bevalljuk, hogy nem tudjuk valamire a választ, annál okosabbak vagyunk, és annál nagyobb a lehetőség a fejlődésre. Jó hír, ugyanakkor nem túl jó azoknak, akik nem vallják be szívesen, hogy valamit nem ismernek: ők ugyanis a fentiek alapján nem is fognak motivációt érezni, hogy megszerezzék a hiányzó tudást.

Feltalálók, akikkel saját találmányuk végzett

Néha a kivételes észjárás veszélyes is lehet: ezekkel a feltalálókkal épp az végzett, amit ők maguk találtak fel.

• okos
• válasz
• kérdés
• nem tudni a választ
• intelligencia
• kutatások
• Terasz