Ugyanannyi munka jóval kisebb fizetésért: ennyivel keresnek kevesebbet a nők

A nemek közötti bérkülönbség régóta téma. De mi a helyzet jelenleg, hogy alakul ez a különbség európai szinten és Magyarországon? Hogy alakul a nők bérezése, mi motiválja őket, mennyire mobilisak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az EMPX Solutions tanácsadó cég kutatásával.

Az Eurostat legutóbbi, 2017-re vonatkozó adatai alapján még mindig jelentős eltérések vannak a férfiak és a nők fizetései között. A jelenség nem egyedi, az Európai Unió országaiban átlagosan 16%-kal kisebb a nők keresete a férfiakéhoz képest. A legkisebb, 10% alatti eltéréseket Luxemburgban, Belgiumban, Szlovéniában és Lengyelországban találták, míg a legnagyobb bérszakadék Észtországban, Csehországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában tapasztalható, ahol az 20%-nál is nagyobb. Hazánk az átlag közelében található 14%-kal.

Hazánkban a vezetők mindössze harmada nő

Az okok mögött elsősorban a nemek közötti foglalkozási és szektorok szerinti szegregáció, valamint a női karrierépítéshez és a családi kötelezettségekhez való viszonyulások húzódnak meg. Emellett sajnos még mindig gyakori a hátrányos megkülönböztetés, ám a diszkrimináció ténye nehezen bizonyítható, és ezáltal nehezen mérhető.

- Jellemzően a magasabb bérkategóriákban a legnagyobb a bérkülönbség, valamint az is jellemző, hogy a nők sokkal kisebb arányban válnak vezetőkké, felsővezetőkké, mint a férfiak. Kutatásaink alapján itthon a vezetők csupán harmada nő, a cégméret növekedésével pedig még tovább csökken a nők aránya a vezetésben. Míg a legkisebb vállalkozásoknál 34% a női vezetők aránya, addig a legnagyobb, 250 fő feletti cégeknél már csak 15%. Ez azonban nem csak hazánkat jellemzi - magyarázza Ríz Ádám, az EMPX Solutions ügyvezetője.

Átlagosan 50-60 ezer forint a bérszakadék

A kutatás szerint 2018-ban a fizikai dolgozók körében 54 ezer forint volt az átlagos bérek közötti különbség: a nettó bér 224 ezer forint a válaszadó férfiak és 170 ezer forint a nők esetében. Ám az irodai munkát végző megkérdezettek körében még látványosabb a bérszakadék: a férfiak nettó átlagkeresetéhez képest a nők átlagosan 50 ezer forinttal kevesebbet visznek haza.

Érdekesség, hogy az ideális bér esetében is jelentkezik a nemek közötti különbség: a fizikai dolgozóknál, míg a férfiak 371 ezer forinttal lennének elégedettek, addig a nők már 249 ezerrel beérnék. Az irodai dolgozóknál hasonlóan különbséget mutatnak a számok: a mintában szereplő nők 309 ezer forintos bért szeretnének, míg a férfi válaszadók 432 ezer forintos juttatásra tartanának igényt.

A magasabb jövedelem fontos, de nem egyedüli motiváció

A kutatás felmérte a munkahelyváltás okait is. A fizikai dolgozóknál toplistás a magasabb jövedelem: mindkét nem esetében ez a leggyakrabban szerepet játszó tényező - férfiaknál 35%, nőknél 37%. Ezt követi a rugalmasabb munkaidő, a munkahely biztonsága és kiszámíthatósága, a munkakörnyezet minősége, ám a nemek között eltérő arányokkal.

A férfiak nagyobb arányban jelölték meg a munkakörnyezet és a kiszámíthatóság fontosságát, valamint a leggyakoribb öt tényező közé esetükben a kihívás és a fejlődési lehetőség került be, míg a nők top 5-ös listáján a jobb beosztás szerepel plusz elemként. Az irodai dolgozóknál a szakmailag vonzóbb lehetőség szerepel első helyen, ám a férfiak szempontjából ez fontosabb tényező a nőkhöz képest: a férfiak 24 %-a jelölte meg, míg a nőknél a dobogó második helyére szorult 17%-kal.

Náluk maradt első helyen a magasabb jövedelem 20%-os említési aránnyal - férfiak esetében ez a faktor 21%-ot kapott -, míg a fentieket követte a rugalmasabb munkaidő - 11% -, a munkahely biztonsága, kiszámíthatósága - 10% - és a kevesebb munkahelyi stressz - 8%. A jobb elhelyezkedést, a bejutás kényelmét inkább a férfiak helyezték előtérbe a munkahelyváltás során, náluk 10% jelölte meg elsődleges szempontként, míg a nők csupán 5%-a.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy a fizikai területeken dolgozó nők egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál. A megkérdezettek egy 5 pontból álló skálán jelölhették meg, mik a legfontosabb tényezők egy munkahelynél, melyekben változást szeretnének látni. Mindkét nemről elmondható, hogy az összes szempontot közepes körüli fontosságúnak értékelték: az adható 5 pontból a legmagasabb átlag a férfiak esetében 3,9, a nőknél pedig 3,6 volt - a jövedelem tekintetében várnak változást leginkább. További fontos szempontnak bizonyult a nők számára a feladatok egyértelműsége és a szervezettség - 3,2 pont -, a bejelentett munkaviszony megléte - 3,2 pont -, a munkabeosztás - 3,1 pont - és a fejlődési, előrelépési lehetőség - 3,1 pont.

Bátrabbak a férfiak, ha munkahelyváltásról van szó

A felmérés kitért a munkahelyváltási hajlandóságra is: a fizikai munkát végző nők és férfiak egyaránt 10%-a tervez egy éven belül munkahelyet váltani, azonban a nők összességében kicsivel kevésbé mobilisak. Míg a férfiak 79%-a, a nők 84%-a válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tervezi a váltást. Ami a külföldi munkavállalást illeti, a megkérdezett nők 68%-a semmiképp nem váltana országot, és 23% is csak akkor, ha kénytelen lenne.

Az irodai dolgozók között a férfiak 16%-a szeretne egy éven belül munkahelyet váltani, ehhez képest a nők 12%-a tervez így, míg a munkahelyváltástól elzárkózók aránya a nők esetében 82%-os, a férfiaknál csak 73%.

Mi a cégek feladata?

Összességében tehát elmondható, hogy hazánk sem tudott szembemenni a nemzetközi trenddel, miszerint a nők ugyanabban a munkakörben esetenként akár 15-20%-kal kevesebb bérért dolgoznak. Igaz ez a fizikai és a szellemi munkakörökre egyaránt, noha a fizikai területeken dolgozó nők egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál.

A magasabb jövedelem, bár vonzó, nem az egyedüli motiváció: a szellemi munkakörökben a szakmailag vonzóbb lehetőség a legfontosabb tényező a női munkavállalók számára. A munkahelyváltási hajlandóság némileg magasabb a férfiak körében, a kutatás szerint a nők kevésbé mobilak e tekintetben, azonban nem megfelelő munkahelyi körülmények, a vezetővel kapcsolatos kedvezőtlen viszony esetén mindkét nem tagjai hajlandóak váltani.

Ezért is alapvető, hogy a cégek kellő figyelmet fordítsanak a munkaszervezésre, az emberi kapcsolatok és a fizikai környezet minőségére egyaránt. Ezek a nem anyagi szempontok a női munkavállalók esetében talán még fontosabbak, hiszen az optimális fizetési szint elérése után másféle tényezőkkel szükséges fenntartani és megszilárdítani a motivációt, nem elegendő pusztán a pénzbeli juttatások növelése.

Fotók: Getty Images.

• karrier és siker
• fizetés
• különbség
• nemek közti egyenlőség
• munka
• munkahely
• nők helyzete
• Terasz