Majdnem élve temették el, később saját kolostort alapított - Avilai Szent Teréz igazi példakép lett

Avilai Szent Terézt a spanyol aranykor egyik legfontosabb személyének tartják. A rendalapító gyermekkorától kezdve mélyen hívő életet élt, és még életében példaképpé vált. A római katolikus egyház saját szentjeként tiszteli. 

Avilai Szent Teréz igazi példakép lett

Avilai Szent Teréz 1515. március 28-án született Ávilában, jómódú zsidó családban. Nagyapja a zsidóüldözések hatására azonban kikeresztelkedett a vallásból, édesapja már a katolikus keresztény társadalom egyik leggazdagabb ruha- és gyapjúkereskedője lett.

Teréz már gyermekként kereste a magányt, a többi gyermekkel játszva szeretett úgy tenni, mintha egy zárdában élnének együtt. Nagyon fiatal, mindössze 13 éves volt, amikor elvesztette édesanyját. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy továbbtanulás céljából édesapja az Ágoston-rendi apácákhoz vitte. Taníttatása után azonban teljesen szembement a hagyományokkal és családja elvárásaival, és elhatározta, hogy nem megy férjhez. 1535 őszén titokban megszökött otthonról, és karmelita apáca lett.

Majdnem élve temették el

Az ávilai Megtestesülés-kolostor tagjaként Teréz olyannyira önmegtartóztató és egyszerű életet élt, hogy fizikailag és idegileg is összeomlott. Vérszegény lett, és köszvényszerű ízületi bántalmaktól szenvedett, melyek végül egy négynapos merevgörcsbe mentek át. Már elkészítették a sírját, és néhány kolostorban elmondták érte a halotti zsolozsmát, amikor a görcs egyszer csak feloldódott, Teréz magához tért, és sajátkezűleg távolította el a szemhéjáról a megszentelt viaszt, amivel a halottak szemét szokták lezárni. Az, hogy életben maradt, Don Alonsónak, a kolostor gondnokának is nagyban köszönhető, ugyanis ő akadályozta meg, hogy Terézt elevenen temessék el. 

Felépülése évekig tartott, és később is sokszor gyötörték fájdalmak és betegségek, de az idők során a fiatal lányból érett és bölcs apáca vált, akihez gyakran fordultak lelki tanácsért a kolostor lakói és a helyiek. Ebbe a körbe tartozott édesapja is, aki végül beletörődött lánya döntésébe. 

Az új rend megalapítása

Negyvenéves volt, amikor a feljegyzések szerint sikerült megtérnie. Ekkor fedezte fel azt is, hogy az apácák mennyire eltávolodtak az eredeti karmelita szellemtől. Ezért az egyházi szervezetek megreformálása érdekében hozzálátott Ávilában egy kis kolostor építéséhez. Az épület megépítéséhez engedélyt kapott a pápától és az ávilai püspöktől, anyagi támogatásban azonban nem volt része. Első saját rendje 1562-ben nyitotta meg a kapuit, amelynek a Sarutlan Karmelita Rend nevet adta. 

Annak ellenére, hogy nagyon sokan nem értettek egyet a tanításaival és eszméivel, egyik kolostoralapítást követte a másik. 1567-re pedig már rendházak létesítésére is felhatalmazást kapott. Haláláig összesen tizenhét női és tizenöt férfikolostort alapított a sarutlan karmeliták számára, és több mint 5600 kilométert gyalogolt Spanyolország-szerte, hogy megismertesse kolostora szellemiségét. Vándorlásai alatt gyakran ütközött az egyházi hatóság ellenállásába, és sokan ellenezték az újabb rendek alapítását. Voltak, akik „bosszantó, csavargó nőnek” nevezték, 1580-ban azonban XIII. Gergely pápa jóváhagyta a karmelita rend két részre oszlását, és ezzel hivatalosan is elismerte a „sarutlan karmeliták” jogi önállóságát.

Szent Teréz 1582. október 4-én halt meg. 1622-ben avatták szentté, ünnepét 1636-ban vették fel a római naptárba, VI. Pál pápa pedig 1970. szeptember 27-én az egyháztanítók közé emelte. Számos templom viseli a nevét, többek között a Budapest VI. kerületében található Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomot is a nevére szentelték fel.

(A képek forrása: Getty Images Hungary)

• kolostor
• szent
• spanyolország
• avilai szent teréz
• Terasz