Még életében városrészt neveztek el Horthy feleségéről: ilyen volt Purgly Magdolna élete

Horthy Miklósné Purgly Magdolna vidéki nemesből lett nagyvilági dáma, de sosem fejtette el a származását. Az asszonyról még életében városrészt neveztek el Budapesten. A Magdolnavárosként emlegetett terület ma Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó városrészekből áll, de ide tartozik a Margitsziget is.

Ilyen volt Purgly Magdolna élete

Purgly Magdolna az Osztrák-Magyar Monarchia területén született Sofronyán, 1881. június 10-én. A nemesi származású, jómódú, vidéki földbirtokos jószáshelyi Purgly család legifjabb tagjaként jött a világra. Szülei kiváló neveltetésben részesítették, felmenői között papok és politikusok egyaránt szerepeltek.  

Mindössze húszéves volt, amikor 1901-ben a véletlennek köszönhetően megismerkedett Horthy Miklóssal. A fiatal lány figyelmét nemcsak a tengerészegyenruha keltette fel, hanem a világot megjárt férfi érdekes történetei is lebilincselték. A vonzalom első pillanattól kezdve kölcsönös volt közöttük, amit mi sem bizonyít jobban, hogy még a megismerkedésük évében egybekeltek. Esküvőjüket 1901. július 22-én tartották Aradon. 

A fiatalasszony hosszú évekig élte a katonatiszti feleségek életét. A házastársak ekkor Polában, az Isztria megyei kisvárosban éltek négy gyermekükkel: Magdolnával, Paulette-tel, Istvánnal és Miklóssal. 1909-ben azonban a kötelesség a Boszporusz partjára szólította a katonacsaládot, majd még öt évig Bécsben is éltek, az első világháború szakította el őket.

A háborús évek 

Horthyné és gyermekei a háborús évek nagy részét Polában töltötte, férjével ritkán találkozhattak. Ellentengernagyi kinevezéséről is csak a közös ismerősök révén szerzett tudomást. A család a Monarchia összeomlása után egyesült ismét Bécsben. Rövid bécsi tartózkodásuk után pedig Kenderesre költöztek. A terveik első helyén egy békés és stabil családi élet szerepelt, ám a sors másként alakította.

Horthy Miklóst 1920. március 1-jén megválasztották Magyarország kormányzójának. A főméltóságú asszonyt 1927-ben a máltai lovagrend nagykeresztes dámájának is felvették, de a fényűzés ellenére egyetlen célja volt: hogy nyugodt családi hátteret biztosítson férje és családja számára. Ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt, a legtöbb idejét a budai vári otthonukban és a kenderesi kastélyukban töltötte. Vitézavatásokon, színházi, operaházbeli rendezvényeken, kiállításmegnyitókon és budapesti rendezvényeken mutatkozott férje oldalán. 

Félresikerült házasságok és gyermekhalál

Purgly Magdolna igyekezett jól kiházasítani a gyermekeit, azonban Paulette-nél ez nem sikerült elsőre. Fáy János huszárkapitánnyal kötött frigye nyolc évig tartott, amiből a fiatalasszony tuberkulózissal került ki. De sem a gyógykezelések, sem pedig a köhögőrohamok nem tántorították el második férjét, Károlyi Gyulát attól, hogy feleségül vegye Horthy másodszülött leányát. A gyógykezelések azonban sűrűsödtek, 1940-re pedig már csak a lélegeztetőgép tartotta életben Paulette-et. A házaspárnak még az év nyarán el kellett temetnie a mindössze 36 éves lányukat. 

Horthyék kisebbik fia, Miklós sem volt sikeresebb a házasságban. Három év együttélés után, 1930-ban vált el Károlyi Consuelo grófnőtől, majd az agglegény István után ő is a budai vár lakója maradt. A Consuelo család még az unokákat is távol tartotta a budai vártól, a kormányzó házaspár hosszú ideig nem találkozhatott Miklós gyermekeivel. A botrányok ellenére a budai vár úrnője egyre többször mutatkozott a nyilvánosság előtt. A harmincas évek elejére kialakultak a nevéhez fűződő események, szerepkörök, és a Horthy-kultusz részét képezte a kormányzó családjának idealizálása is. 

A vidéki nemesasszonyból lett kormányzóné az egész ország számára mintaadóvá vált. Napilapok címlapjain szerepelt, szociális érzékenységéről és felelősségérzetéről pedig ódákat zengtek az újságírók. Jótékonysági akciókat szervezett, és sokat támogatta az akkor kiépülő Újlipótváros fejlődését, amiért annak egy részét a lakosság Magdolnavárosnak keresztelte. A háború kitörése után gyűjtőakciót indított az orosz hideghez nem szokott magyar katonáknak és a hazakerült sebesülteknek. Segítőtevékenységéhez pedig lelkes társa is akadt menye, Horthy Istvánné Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő személyében. 

A kormányzói házasság azonban  korántsem volt zökkenőmentes. A katonai titkosszolgálat dokumentumaiból tudni, hogy Horthy nem volt hűséges a feleségéhez, sőt egy oldalt is betöltött azoknak a nőknek a neve, akikkel viszonya volt. Emellett Purgly Magdolna sosem érezte magát biztonságban a pozíciójában. Bizalmas beszélgetéseiben gyakran mondogatta, hogy „tisztességes úton kerültünk hatalomra, az ajtón keresztül, de attól félek az ablakon keresztül fogunk távozni”. Aggodalmai beigazolódtak, a Horthy családnak ugyanis 1944-ben menekülve kellett elhagynia a budai várat. A második világháborút követően Bajorországban éltek, majd Portugáliába emigráltak. Purgly Magdolna 1959-ben hunyt el, földi maradványait csak 1993-ban hozták haza, és helyezték örök nyugalomba Kenderesen a családi kriptában. 

(A képek forrása: MTI Fotóbank, Getty Images Hungary)

• horthy miklós
• történelem
• purgly magdolna
• felesége
• Terasz