A tudósok is értetlenül álltak a jelenség előtt, ami a világ legszárazabb sivatagában zajlott
Furcsa dolog tette termékennyé az Atacama-sivatagot több ezer éve.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A tengeri madarak ürülékének, a guanónak tulajdonítható az Atacama-sivatagban az inkák előtt élő népek virágzó mezőgazdasága - állapította meg egy új tanulmány.
A Nature Plants szakfolyóiratban megjelent kutatás a mai Chile északi részén 1000 és 1450 között kialakult népes települések fejlődésére világít rá.
Hogyan tudott működni a sivatagi gazdálkodás?
A világ legszárazabb sivatagában évszázadokon át nagy mezőgazdasági rendszerek tartották fenn az inkák előtti kultúrákat. A Kolumbusz előtti időkből származó észak-chilei régészeti emlékek sokféle termény bőségére, fejlett földművelésre utalnak, melyre azonban nehéz volt magyarázatot találni.
Francisca Santana-Sagredo és kutatócsoportja az Atacama-sivatag Kr. e. 1000 és Kr. u. 1800 közötti időszakából kukorica, chilipaprika, tök, bab, quinoa és helyi vadon termő gyümölcsök mintáit elemezte. Azt találták, hogy Kr. u. 1000 körül jelentősen megnőtt a mintákban a nitrogénizotóp szintje. Leginkább a kukoricára volt ez jellemző.
A kutatók emellett elemezték korábban publikált, a helyhez és időintervallumhoz köthető több mint 800 emberi maradvány izotópértékét, és azt találták, hogy az emberi csontok kollagénjében hasonló tendencia figyelhető meg. Szignifikánsan nőtt a szénizotópok értéke is, ami a kukoricafogyasztás növekedésére utal a korszakban.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
A világ növényrégészeti adatai között legmagasabb nitrogénizotóp-értéket a tanulmány szerzői a trágyaként használt tengerimadár-ürülék számlájára írják. A guanó - vagy "fehér arany" - használata intenzívvé tette a mezőgazdaságot, és lehetővé tette a népességnövekedést, valamint a komplex társadalmi szerkezet kialakulását, ami általában nem jellemző extrém környezeti feltételek mellett.
Fotók: Getty Images
A Föld legszárazabb vidéke egészen különleges hely
Az Atacama-sivatag űrbéli tája fölött ragyogóan csillagos égbolt húzódik végig: teljesen fényszennyezésmentes a hely.
A Föld legszárazabb vidéke egészen különleges hely: teljesen fényszennyezésmentes az Atacama-sivatag
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
