120 ezer éves emberi lábnyomokra bukkantak a sivatagban - Különös dologra jöttek rá a tudósok
Még nagyon sok mindent nem tudni a korai emberekről, de az ilyen felfedezések közelebb hozzák a múltat.

régészeti-lelet3
Ez is érdekelhet

A jótékonyság ősszel sem áll meg (x)

Kukkants be az Illatszertárba! (x)

Nem szereti a gyerek a zöldséget, mit tegyünk? (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Amikor a tehetség és a középszerűség összecsap - Szily Nóra az Amadeus két főszereplőjével beszélgetett

A legropogósabb héjú, legpuhább kifli - A gyerekkorba repít vissza

A jótékonykodás legegyszerűbb formái: ha segíteni szeretnél, de nem tudod, hogyan állj neki

beauty and style

A tusvonal nem csak fekete lehet: érzékien nőies, színes verziókat mutatunk »

A macskaszem a legdivatosabb manikűr idén: nincs most ennél nőiesebb viselet »

Ugyanazt a pulóverruhát viseli 15 alkalommal a nő, de mindig másképp fest benne: nem kell sok a nőiességhez »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen, és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak - olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.

Lehet, hogy az emberek a nagytestű emlősökre vadásztak, de nem maradtak sokáig, a tópart hosszú útjuk egy állomása lehetett. Miután felfedezték a Nefúd-sivatagi ősi lábnyomokat, a kutatók a friss tanulmányban részleteiben is rekonstruálták a helyszínt.

Nem mindig volt száraz a terület

Ma az Arab-félsziget belsejét végtelen, száraz sivatagok borítják, amelyek lakhatatlanok lettek volna az ősember és zsákmányállatai számára. Az elmúlt évtized kutatásai azonban megmutatták, hogy ez nem volt mindig így: a klíma természetes változásai miatt zöldebb, nedvesebb időszakok is voltak a térségben, ilyen lehetett az utolsó interglaciális, vagyis jégkorszakköz.

régészeti-lelet1
Fotó: freeman98589 / Getty Images Hungary

Ebben az időszakban Arábia inkább a mai afrikai szavannák füves pusztáihoz hasonlított. A lábnyomokat PhD-je terepmunkái során fedezte fel Mathew Stewart, a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Kutatóintézet munkatársa.

A cikk az ajánló után folytatódik

 - A lábnyomok a kövületek egyedülálló fajtái, mivel a múlt néhány órájának vagy napjának emlékét őrzik meg olyan részletességgel, amilyet más fosszilis leletek nem nagyon nyújtanak" - idézte a Phys.org Stewartot, aki a talaj eróziója miatt fedezte fel a lábnyomokat az Al-Atharnak nevezett ősi tó partján.

Több száz lábnyomot azonosítottak

Optikai lumineszcens kormeghatározó eljárással állapították meg, mikoriak a lábnyomok. Ez azt jelenti, hogy fényt bocsátottak a kvarcszemekre, és megmérték az általuk kibocsátott energia mennyiségét.

A több száz lábnyomból hét származott embertől, irányuk, távolságuk és méretkülönbségeik két vagy három együtt vándorló egyedre utalnak. A kutatók szerint anatómiai szempontból a modern emberek közé tartoztak, vagyis nem a Homo sapiens "unokatestvérei", a Neander-völgyiek közé, mivel úgy tudni, abban az időben ők nem voltak jelen a tágabb értelemben vett Közel-Keleten, valamint erre utalnak a nyomokból kiolvasható testmagasságok és testtömegek is.

régészeti-lelet2
Fotó: altmodern / Getty Images Hungary

- Kőeszközökre nem bukkantunk, tehát nem telepedtek le a helyszínen tartósan. Úgy tűnik, inni jöttek és vadászni, talán éppen a szintén ott ivó állatokra - magyarázta Stewart.

Mást is találtak a régészek

A lábnyomok mellett 233 kövületet is feltártak. Valószínű, hogy a húsevőket a növényevők vonzották az Al-Atharhoz, amint a mai szavannán is megfigyelhető. Korábban is ismert volt, hogy a modern ember a mai Görögország déli részén és az úgynevezett levantei területen - a Földközi-tenger közel-keleti térségén - át áramlottak Eurázsiába. Az új kutatás szerint azonban különösen fontos útvonalak lehettek a szárazföld belseje felé vezető, folyókat és tavakat követő útvonalak is.

A világ legrégebbi ételei, amelyek érintetlenül megmaradtak: 3000 éves vaj, 2400 éves leves

Hihetetlen, hogy több ezer év után fennmaradtak ezek a régi ételek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük