Több nagy folyó mederfeneke is láthatóvá vált az áprilisi szárazság miatt

Áprilisban alig esett eső, az aszály nem csak Magyarországot sújtja.

Aszály 2020-ban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Súlyos szárazság sújtja Európa egyes területeit, köztük Magyarországot is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint hétfőre már hazánk egész területén kialakult az aszály, ami miatt az Agrárminisztérium tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál.

Nagy István agrárminiszter összefoglalása szerint a 2020-as év átlagos hőmérsékletű és száraz januárral kezdődött, egy igen enyhe és a közepesnél kissé csapadékosabb februárral folytatódott, amit a megszokottnál kicsit melegebb március követett, április első 12 napjában pedig alig hullott csapadék.

Folytatódik az aszály

A csapadékhiány miatt kialakult aszálykárok jelentős mértékű növekedése a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkezett bejelentések alapján is érzékelhető: április 6-ig 16 aszálykárt jeleztek, amelyek összesen 616,59 hektár területet érintettek - ismertette Nagy István. Az intézkedések értelmében nem kell vízkészlet-járulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után, és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésből kiderült, hogy a szombaton érkező hidegfront sem mérsékli az aszályt, jelentős csapadék az ország túlnyomó részén nem valószínű. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a várható aszályos időszakra készülve a magasabb, 735 plusz-mínusz 5 centiméteres nyári vízszintre duzzasztotta a Tisza-tavi víztározót.

Mi a helyzet máshol?

Más európai országok is tartós szárazságtól szenvednek. A Lengyelországot fenyegető aszály miatt észszerű vízgazdálkodásra szólította fel szerdán a lengyeleket Andrzej Duda elnök. Közben a kelet-lengyelországi Biebrza Nemzeti Parkban több ezer hektárnyi területet perzselt fel egy erdőtűz, amely múlt vasárnap keletkezett. A Biebrza az ország legnagyobb, 59 ezer hektáros nemzeti parkja, ahol sok ritka növény és állatfaj él, többek között jávorszarvasok, vízi és mocsári madarak.

A folyók vízhozama egész Lengyelországban az átlagos alatt van. Marek Gróbarczyk vízgazdálkodásért felelős miniszter február elején arra figyelmeztetett: amennyiben nem javul a hidrológiai helyzet, nyáron Lengyelországot több évtized óta a legsúlyosabb szárazság sújthatja. A lengyel víztartalékok európai viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartoznak.

Németországban is súlyos a helyzet, mivel áprilisban alig volt eső, ami növeli az erdőtüzek kockázatát is. A mostanában egyébként is szélsőséges vízállású Rajna medre helyenként teljesen kiszáradt. Előrejelzések szerint a folyó, amely egyébként Európa egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, néhány éven belül teljesen eltűnhet a Rajnát tápláló gleccservíz mennyiségének csökkenése miatt.

Az észak-svájci Einsiedeln közelében lévő Sihl-tó is kiszáradt, és emiatt csaknem teljesen kiürült a hozzá tartozó csónakkikötő is. Ilyesmi nem először fordul elő az országban: 2018-ban a nyugatabbra található, általában 26 méter mély Brenetsi-tó száradt ki a klímaváltozás miatti aszály következtében.

Amerikában megaszárazság tombol

Megaszárazság, vagyis évtizedeken át tartó aszály sújtja az Egyesült Államok nyugati részét - állítják a szakemberek, akik szerint bár a 2000 óta tartó jelenség természetes, a klímaváltozás jelentősen súlyosbítja a helyzetet. Úgy vélik, hogy a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedéséért és lehűléséért felelős időjárási jelenségek, az El Niño és a La Niña kulcsszerepet játszanak a helyzet alakulásában.

A szakértők szerint az éghajlatváltozás a felelős a jelenlegi aszály ütemének és súlyosságának nagyjából 50 százalékáért. A szárazság hatásaival kapcsolatban a kutatók elmondták, hogy a régió két legfontosabb vízgyűjtőmedencéje, a Powell-tó és a Mead-tó is drasztikusan leapadt, míg a bozóttüzek kiterjedése egyre növekszik a térségben - írja a BBC News.

Kiemelt kép: Getty Images

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Olyan változást okozhat a felmelegedés 2050-re, amire a kutatók sem számítottak

Nagy valószínűséggel már 2050 előtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különböző klímamodell elemzése alapján.

Olyan változást okozhat a felmelegedés 2050-re, amire a kutatók sem számítottak

Harminc éven belül jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger.

Elolvasom
Ezt is szeretjük