Honnan ered a bolondok napja, és miért éppen április elsején van? Homályos a magyarázat

Április bolondja! - szokták mondani bolondok napján, április elsején az egymással tréfálkozó emberek. De vajon honnan ered ez a hagyomány?

A móka és viccelődés tiszteletbeli napjának eredetét többféleképpen magyarázzák. Vannak, akik történelmi gyökeret tulajdonítanak neki, mások középkori népszokást vélnek a háttérben.

Innen eredhet az április elseje

Először is azt érdemes tisztázni, ki is az április bolondja. Április bolondja bárki lehet, akit egy másik ember valamilyen módon beugrat, tréfásan rászed. A vicc csattanója után azonnal szembesítik naivságával, hiszékenységével, és kacagva április bolondjának titulálják.

Ami a bolondok napja származását illeti, nem egyértelmű, ám vannak erősen valószínű feltevések, mi lehet az eredete. Nagyon egyszerű magyarázatként feltételezik, hogy a hagyomány mögött nem húzódik semmi komolyabb, mint a szeszélyes áprilisi időjárás. Amilyen kiszámíthatatlan, hogy sütni fog-e a nap, vagy fúj a szél, olyan ravasz módon húzza csőbe az egyik ember a másikat.

Vannak történelmi magyarázatok is. Az egyik ilyen szerint a Német-Római Birodalomban, az 1530-ban tartott augsburgi birodalmi gyűlés úgy határozott, hogy 1540. április elsején egységesíteni fogják a pénzverést. Azok, akik csak erre a lépésre számítottak, már el is kezdték dörzsölgetni a tenyerüket, ám az utolsó percben lefújták az egészet, és a spekulánsok ráfaragtak.

Egy másik történelmi magyarázat szerint a bolondok napja a középkori Franciaországban gyökeredzik, ahol is az új esztendő mindig április elsején kezdődött, mígnem 1564-ben azt január elsejére tették át. Az emberek azonban nehezen szokták meg az új dátumot, ami sok tévedéshez vezetett. Sokan rossz dátumon adtak újévi ajándékot, és a szokás idővel kedves, mókás meglepetéssé szelídült.

Egy további feltételezés azt mondja, hogy április elseje az úgynevezett szaturnália ünnepek folytatása, melyet az ókori Rómában tartottak december 17-étől, a téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor Szaturnusz isten tiszteletére. Április első napján Rómában egy napra helyet cseréltek a szolgák és az urak.

Végül a szabin nőkhöz is kötik az április elsejei hagyományt. Vannak, akik szerint az ő elrablásuk emléke a bolondok napja, mivel a szabinokat a Neptun-ünnepre hívták Rómába, de végül elrabolták asszonyaikat és lányaikat.

Látható tehát, hogy ezt a hagyományt sokféle módon eredeztetik. Bár a végső magyarázat homályos, egy jó kis tréfát mindenképpen érdemes kieszelni erre a napra.

Bizarr esküvői szokások

Tavasztól egyre többen állnak oltár elé. Különös esküvői hagyományokról a következő cikkben olvashatsz.

(Képek: Getty Images.)

• április
• április elseje
• hagyomány
• szokás
• bolondok napja
• Terasz