Régi, falusi otthonok: ilyen volt a nagy becsben tartott tisztaszoba, a ház büszkesége
A tisztaszobát csak különleges alkalmakkor használták, viszont mindig rend uralkodott benne.

- Thomas Anders Budapesten! (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- Tökéletes mosásra vágysz? Ezeket tartsd szem előtt! (x)
- Így biztosíthatod a higiéniát az otthonodban! (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Így tökéletesítheted a frizurádat egy színes kendővel: 3 egyszerű, de csodás variáció, amivel garantáltan sikert aratsz »
- Ez a retró minta a nyár legbájosabb trendje: játékos és feltűnő, mégis nőiessé teszi a szettet »
- Anne Hathaway először jelent meg a cannes-i filmfesztiválon, és megadta a módját: gyönyörű ruhát választott »

- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
Múzeumi keretek között, skanzenekben és régi felvételeken gyakran találkozni olyan falusi enteriőrökkel, amelyekben gazdagon hímzett párnahalmok, faragott bútorok, cifra szőttesek láthatók, a falakon pedig szentképek és dísztányérok függnek.
Ezeket a díszes, rendezett tereket a legritkább esetben használták eleink, ünnepi szobaként funkcionáltak, a legkivételesebb alkalmakra és személyeknek tartogatták őket.
Tisztaság és ünnepélyesség
A nagy becsben tartott helyiség nem más, mint az úgynevezett tisztaszoba (ritkábban parádés szoba), ami főként a módosabb parasztházak részét képezte. Magyarországon a 18. században kezdett megjelenni, de a szegényebb térségekben, ahol egyetlen lakószobát tudtak kialakítani a házban, nem tudott elterjedni. Reprezentatív tér volt, ahol a család féltve őrzött, legkedvesebb emlékei, tárgyai kaptak helyet. A berendezés nem volt teljesen egységes, tájegységenként más-más hagyományok rögzültek.

Itt alakították ki általában a szentsarkot, ahol a házi oltárt helyezték el szentképekkel, faragott feszületekkel, Bibliával és zsoltároskönyvekkel. A búcsúhelyekről hozott szobrokat is jól láthatóan állították ki. Nem hiányozhatott a tisztaszobából a magasra vetett ágy, amiben csak rendhagyó esetekben aludtak, például nagy tiszteletnek örvendő vendéget, esetleg állapotos asszonyt fektettek le benne. Sok helyen ez a fekhely szolgált ravatalként is. Dunnákat polcoztak jó magasra, majd letakarták, olykor díszes abrosszal, a tetejébe pedig tarka, a ház nőtagjai által varrott párnákat sorakoztattak.

Ülőbútor, gyakran sarokpad is szerepelt a berendezési tárgyak között, az előtt helyezték el a hímzett terítővel fedett asztalt. A bútorokat kezdetben maguk a tulajdonosok készítették el, faragással, színes festéssel díszítették. Később, amikor már vásárolták őket, a berendezés kicsit komorabbá, egyszínűbbé vált.
A falakon a szentképek és feszületek mellett dísztányérok és családi fotográfiák, szabadsághősöket ábrázoló képek lóghattak. A fűtés kemencével, cserépkályhával történt.
Tisztaszobák még a '60-as években kifejezetten divatossá váló kockaházakban, az úgynevezett Kádár-kockákban is voltak, a kispolgári vendégszobákra kezdtek hasonlítani. Fokozatosan alakultak át lakószobává.
Kredenc, almárium, hencser: régi szavak kvíze
Tedd a vájlingot a kredenc mellé, a hokedlire! - mondhatta egykor nagymamád, nagypapád, és gyerekként csak pislogtál. Tíz szó jelentésére kérdezünk rá: vajon hány szó jelentését sikerül eltalálnod?
(Borító- és ajánlókép forrása: Indafotó/orfeoo. Képek forrása: Indafotó/damdadam, gulicse.)