Az 5 legnagyobb vétek, amire biztosan lecsap az APEH

Az adóhatóság 61 ezer adózótól 2005-ben átlagosan 52 500, 2006-ban 61 700, tavaly pedig 77 ezer forintot szedett be bírságként.

Január óta a korábbi duplájára, vagy akár az ötszörösére is büntetheti a mulasztó adózókat az APEH. Nem árt tudni, mi számít véteknek, ezért összegyűjtöttük a leggyakoriabbakat!

Nyugták és fiktív számlák

Az APEH szóvivője szerint a nyugtaadás elmulasztása mellett a fiktív számlák elkönyvelése a leggyakoribb adózói visszaélés.
A nyugtaadással kapcsolatos kötelezettségek megsértése három módon követhető el:

• az eladó nem állítja ki a bizonylatot
• kiállítja, de nem adja át a vevőnek
• nem a tényleges ellenértékről szól a bizonylat.

A vállalkozást az adóhivatal a nulla tolerancia program jegyében már első ízben is a maximális, 200 ezer forintos bírság kifizetésére kötelezi. Ha egy éven belül másodszor is számla, illetve nyugta nélkül árusít, akkor a maximális mulasztási bírság mellett elsőként 12 napra bezárják az üzletet. Harmadik alkalommal az üzletbezárás időtartama harminc nap, majd a továbbiakban hatvan nap. A felelősség akkor is a vállalkozót terheli, ha nem ő, hanem valamelyik alkalmazottja, családtagja vagy ismerőse mulasztotta el a nyugtaadási kötelezettséget.

Be nem jelentett munkaviszony

Az utóbbi években számottevően nőtt az üzletlezárások száma: 2005-ben ezer, 2006-ban 1500, tavaly pedig több mint 2 ezer ilyen eset volt, és ezek közel kétharmada be nem jelentett alkalmazottak miatt történt.

Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély-adózóknál 100 ezer forintról 200 ezerre, más adózók esetén pedig 200 ezer forintról 500 ezerre emelkedett. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása a számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértéséhez és az igazolatlan eredetű áru forgalmazásához hasonlóan maximum 1 millió forintos bírsággal sújtható.

Színlelt munkaszerződések

Színlelt munkaszerződésnek nevezik azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa. Az adóhivatal keményen bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhatnak a korábban meg nem fizetett járulékok után, a vállalkozót pedig akár nyolc év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Az illegalitásért a munkavállaló is megfizet, az adóhatóság ugyanis a színlelt szerződéssel összefüggésben adóhátralékot tárhat fel. Ilyenkor nemcsak arra kötelezheti az alkalmazottat, hogy befizesse a tartozásait, hanem őt is kötelezheti késedelmi pótlék megfizetésére.

Közüzemi díjak

Figyelni kell a közüzemi díj elszámolására ingatlan-bérbeadás esetén. Az APEH portálján 2008. október 18-án megjelent állásfoglalás szerint mégsem számlázhatók önálló szolgáltatásként a közüzemi díjak a bérlemény után, még akkor sem, ha a bérlő saját maga olvassa le a mérőeszközről a fogyasztást. Az áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek. Amennyiben bérbeadáshoz kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az járulékos költségnek számít, hiszen ez a szolgáltatás szorosan kapcsolódik a bérbeadáshoz.

Személyi jövedelemadó

Az adóbevallásra is érvényesek az idei évtől megemelt mulasztási bírságok: magánszemélyek 200 ezer forintig, más adózók 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.

Az APEH szóvivője szerint ugyanakkor elenyésző esetben büntetnek, mivel a legtöbben megindokolják a késedelmet, mulasztást.
Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemélyekre 20 ezer forintig, más adózókra 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság.

Az APEH adatai szerint egyébként a különböző vizsgálatok során megállapított adókülönbözetet, bírságokat az adózók 30-35%-a szó nélkül kifizeti. Ez az arány a vagyonosodási vizsgálatok számának növekedésével várhatóan magasabb lesz.

• tilos
• pénz
• bíróság
• törvény
• apeh
• Terasz