Képeken a rejtélyes antarktiszi piramis: nem az, aminek elsőre látszik

A piramisalakzat az Antarktiszon sok kutatót lázba hozott, és érdekes következtetésekre is jutottak.

Antarktiszi piramis
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ha azt halljuk, piramis, Egyiptom napsütötte, forró tája jelenik meg lelki szemeink előtt, és a legkevésbé sem az Antarktisz végtelen hótakarója. Pedig a piramis szónak valamicske köze mégis van a sarkvidékhez.

Ha felütjük a Google térképet, akkor látható is az a piramis alakú valami, amely bizony nem kis érdeklődésnek örvend az internetezők és elméletgyártók körében. Sokan úgy gondolják, a világ első piramisáról van szó, mások azt vallják, egy letűnt, nagyon korai civilizáció építménye ez. A hófödte táj oda nem illő eleme a kutatók érdeklődését is kiváltotta, akik találtak reális magyarázatot, mi is az, és miért ilyen voltaképpen.

Az antarktiszi piramis

Érdekes, hogy a világ több táján, részben hazánkban is vannak olyan helyek, ahol rejtőzködő piramist sejtenek. Ezekre a titokzatos helyekre is érdemes vetni egy pillantást, miután megmutattuk az antarktiszi piramist.

Tagadhatatlanul a világ legmisztikusabb tája. Vajon megbújhat egy piramis a hegyvonulatai és hatalmas gleccserei között?
A Google Maps - 79°58’39.25"S 81°57’32.21"W - azt mondja, igen. Szemben az elrugaszkodott elméletgyártókkal, a szakértők úgy vélik, hogy amit látunk, az nem egy letűnt civilizációtól hátrahagyott piramis.
Vessünk egy közelebbi pillantást is. Bár piramisszerű formája valóban több száz millió éves munka eredménye, nem emberi kezeké, hanem az erózióé. Dacára a szabályos oldalaknak, ez a valami ugyanis egyszerűen egy hegy.
- Ez csak egy hegy, amely olyan, mint egy piramis - magyarázza Eric Rignot, a Kaliforniai Egyetem professzora, és így folytatja: - Sok olyan hegycsúcs van, ami úgy csúcsosodik, mint egy piramis, ám ezek jellemzően kettő-, és nem négyoldalúak. Fotón a csúcs még közelebbi felvétele.
A piramisszerű hegy az Ellsworth hegység egyik névtelen csúcsa, mely a Heritage sor része.
A hely részint arról is nevezetes, hogy ugyanitt 1972-ben 500 millió éves fosszíliák kerültek elő. Mondanunk sem kell, a furcsa kinézetű lények újabb okot adhattak az elméletgyártóknak a fantáziálásra.
Pedig tudjuk, a mai élővilág hosszú fejlődési úton ment keresztül, és e fejlődés hajnalán élhettek ilyen, számunkra furcsa, ősi élőlények. A trilobiták voltak a kambriumi időszak legfőbb élőlényei.
Piramisszerű hegyek hazánkban is vannak: a Pilis három csúcsa sokakat tart lázban, akik szerint ezek is ősi építmények lehetnek. Korábbi cikkünkben olvashatsz ezekről.

A cikk az ajánló után folytatódik

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük