Érdekes jelenség zajlik az Antarktiszon: műholddal térképezték fel

Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat.

A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram - BAS - szakemberei az európai Sentinel-2 műholdpáros segítségével, valamint terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. Eredményeik szerint az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik.

Így működik az antarktiszi algavirágzás

A mikroszkopikus algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente - adta hírül a BBC News. A kutatók szerint ugyanakkor a valós számadatok ennél magasabbak, mivel a Sentinel-2 rendszerrel csak a zöld színű algákat lehet észlelni, a vöröseket és narancssárgákat nem.

Az antarktiszi algavirágzást az 1950-es és 1960-as években indított expedíciók során jegyezték fel először. A szakemberek szerint ezek a fotoszintetizáló organizmusok fontos szerepet játszanak a légkörben lévő szén-dioxid elnyelésében, valamint a tápanyagok körforgásában a bolygó egyik legtávolabbi vidékén.

- Ha változás áll be az algaközösségekben, az hatással lesz a tápláléklánc magasabb szintjeire is - magyarázta Matt Davey, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Az ökológus hozzátette: bár globálisan nézve ezek a számadatok eltörpülnek, az Antarktisz tekintetében nagy jelentőségűek.

Az algáknak folyékony vízre van szükségük az életben maradáshoz, ami azt jelenti, hogy az éppen fagypont fölötti havas környezet a legmegfelelőbb a számukra. Az algavirágzást jelentősen befolyásolja a fókák, a pingvinek és egyéb antarktiszi madarak közelsége is, mivel azok ürüléke egyebek között fontos nitrogénforrásként szolgál az algák számára.

A kutatókat jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként befolyásolja az algavirágzást az Antarktisz melegedése. A félszigeten gyorsan emelkedett a hőmérséklet a 20. század második felében és az éghajlati modellek szerint ez a trend tovább folytatódik a következő évtizedekben.

Az alacsonyan fekvő szigetek algamezőinek nagy része eltűnhet, ha a túlélésükhöz szükséges hó nem lesz többé. Ugyanakkor valószínűleg új élőhelyek nyílnak meg a kontinens beljebb fekvő területein: a déli részeken és a magaslatokon.

Fotók: Getty Images

Képeken a rejtélyes antarktiszi piramis

Érdekes, hogy a világ több táján, részben hazánkban is vannak olyan helyek, ahol rejtőzködő piramist sejtenek. Ezekre a titokzatos helyekre is érdemes vetni egy pillantást, miután megmutattuk az antarktiszi piramist.

• antarktisz
• műhold
• tudomány
• természet
• algavirágzás
• Terasz