Sokan klausztrofóbiának hiszik, pedig másról van szó - Nehéz életesemények után jön elő

Aki egészséges az nem is érti, hogy vannak olyanok, akiknek az otthonuk elhagyása, az üzletekbe való belépés, bizonyos helyeken való tartózkodás vagy a tömeg félelmet okoz. Ugyanez történik velük, ha vonaton, buszon vagy repülőn kell utazniuk. A bezártságtól való félelem olyan helyeken is megjelenik, ahonnan nehéz vagy kellemetlen kijönni, elmenekülni, mint a színház, mozi, lift, éttermek, valamint hidak, alagutak, pincék. 

Ezeket a helyeket az érintettek a veszéllyel társítják. Felismerik ugyan, hogy félelmük nem helyénvaló, de az a benyomásuk, hogy ki vannak szolgáltatva valami szörnyű dolognak, amit nem tudnak kontrollálni.

Az agorafóbia gyakran nehéz életesemények után alakul ki

Klausztrofóbiának hiszik, de valójában ezt az állapotot agorafóbiának nevezik, és a gyakori fóbiák közé tartozik. A beteg valójában magától a félelmi rohamtól retteg, attól, hogy a fenyegető helyzetben majd rá fog törni a pánik, a félelem. Nem vállalja ezt a kockázatot, igyekszik mindenáron elkerülni a pánikhelyzeteket. Gondolkodásban, érzésekben, fizikai reakciókban és viselkedésben fejeződik ki. Az agorafóbiában szenvedők folyamatosan biztonságot és kontrollt keresnek. Ez a fóbia gyakran előfordul magánéleti válságok után, olyan egzisztenciálisan fenyegető események után, mint a házasság felbomlása, egy közeli rokon vagy barát elvesztése, saját vagy valaki más súlyos betegsége, felmondás, anyagi nehézségek, komoly sérülések.

A fóbiás betegségek mögött általában nincsenek szervi elváltozások, nincs genetikai gyökerük, és nem hozhatók kapcsolatba semmilyen elmezavarral vagy lelki torzulással: ezek leginkább hibás beidegződések, rögzült viselkedési zavarok, amelyek megfelelő terápiás oktatással korrigálhatók, felülírhatók, az érintett megfelelő együttműködése mellett akár maradéktalanul meg is szüntethetők. Az agorafóbiás pánikbetegek legtöbbször kedvezően reagálnak a kognitív viselkedésterápiás oktatásra. Ennek során két megközelítés alkalmazható:

Érzékenység megszüntetése - közömbösíthetők a fóbiás helyzetekhez kapcsolódó ijesztő gondolatok. Az érintett személlyel együtt összeállítják azon helyzetek listáját, amelyeket az betegnek kerülnie kell. A helyzeteket ezután nehézségi fok szerint rangsorolják. Az érintett progresszív izomlazítás segítségével ellazul, majd attól a szituációtól kezdve, amelytől a legkevésbé tart, fokozatosan élénken képzeli el az egyes helyzeteket.

Konfrontációs terápia - másrészt fokozatosan hozzászoktathatók a betegek azokhoz a helyzetekhez, amelyeket addig gondosan elkerültek. A valóságban szembesül azokkal a helyzetekkel, amelyektől fél. Azzal kezdi, amit a legveszélyesebbnek lát. Ez lehet színházlátogatás, vonatút, lift, autós kirándulás idegen városba, toronymászás stb. A konfrontációs tréningen keresztül megtanulja, milyen fizikai reakciót érez, és továbbra is benne marad a helyzetben anélkül, hogy bármi is történne vele. Mindez kiegészíthető relaxációs gyakorlatok oktatásával és rendszeres végzésével.

Súlyos esetekben az agorafóbia gyógyítása klinikai beavatkozást igényel, antidepresszánsokat és szorongásoldó készítményeket írnak fel a betegnek. Szükségessé válhat pszichiáter, pszichológus vagy mentálhigiéniával foglalkozó szakember közvetlen segítsége is.

(Képek: Getty Images Hungary)

• fóbia
• pánikbetegség
• félelem
• bezártság
• egészség
• Terasz