A nyaralás alatt is köteles vagy dolgozni

A hosszabb vakációk fő célja, hogy a munkavállaló a szabadság alatt kipihenje magát, regenerálódjon, és újult erővel térjen vissza a munkába. Ez azonban nem mindig valósul meg, mivel a szabadnapok többségének kiadásáról a főnök dönt. Nem mindegy azonban, hogyan ütemezi a dolgozók szabadságolási rendjét, milyen indokkal szakíttatja meg velük a vakációt, és milyen munkára rendeli őket vissza.

Jogod van a hosszabb szabadsághoz

A pihenéshez való jog biztosítása alapeleme a Munka Törvénykönyvének, melyet több új szabálymódosítás is megerősített. Többek között a dolgozók pihentetését szolgálja a korábbi gyakorlattól eltérő szabadságolási rendszer is, mely szerint az alapszabadság már nem a munkaviszonyod hosszától, hanem életkorodtól függ, vagyis a korral egyre több pihenőnap áll rendelkezésedre.

A hatályos szabályok szerint - érvényes munkaviszony esetén - alanyi jogon jár neked a szabadság, melyet kötelességük az esedékesség évében kiadni. A törvény ugyan megengedi a szabadságok következő évre való átcsúsztatását, de hangsúlyozza, hogy feletteseid csak kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt foszthatnak meg a szabadnapjaidtól. Ebben az esetben azonban az elmaradt szabadságot legkésőbb a következő év március 31-ig kötelesek kiadni neked, kollektív szerződés esetén ez a határidő június 30.

A szabadnapok számát nem befolyásolja, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozol, fő- vagy mellékállásban, kismamaként vagy nyugdíjasként. Minden esetben jár a korodnak megfelelő rendes szabadság, illetve - ha jogosult vagy rá - pár nap pótszabadság is.

A szabadnapok többségét a főnök adja ki

A szabadság kiadása azonban, tetszik vagy sem, a Munka Törvénykönyvének 134. § (2) bekezdése alapján a munkáltató kompetenciája, vagyis szabadságod háromnegyedével a főnököd rendelkezik. A szabadság kiadásának időpontját azonban egy hónappal előtte közölnie kell veled, sőt, egy előzetes megbeszélés is kötelező.

A dolgozók szabadságra küldése tehát rendes tervezést igényel, már csak azért is, mert a törvény azt is tiltja, hogy főnököd kettőnél több részletben adja ki neked a pihenőnapokat, kivéve, ha ez a kifejezett kérésed.

Ezzel a kitétellel a törvény megint csak a pihenéshez való jogot erősíti, vagyis jogilag megvéd attól, hogy a munkáltatód önhatalmúlag egy-két napos blokkokra darabolja a szabadságkeretedet. Szabadnapjaid nagyobb része tehát a főnököd kezében van, de ne feledkezzünk meg a maradék egynegyedről sem, melynek beosztásáról magad dönthetsz. Ez egy 20 napos alapszabadság esetén 5 napot jelent, tehát az év folyamán egy összefüggő hetet mindenképp kivehetsz. Ezt a szabadságot nem tagadhatja meg tőled a főnököd, vagyis köteles kiadni neked a pihenőnapokat a kért időpontban, amennyiben erre vonatkozó igényedet 15 nappal előbb bejelentetted.

Rendkívüli esetben - váratlan haláleset vagy halasztást nem tűrő probléma esetén - évente háromszor három napot azonnal köteles kiadni neked a főnök, bejelentés nélkül is, de a kivételes körülmény fennállását igazolnod kell.

Változtatás, visszahívás, helyettesítés

A hivatalos szabadságolási ütemtervet a munkáltató csak indokolt esetben változtathatja meg, ugyanez vonatkozik a már megkezdett vakációról való visszahívásra is. Sajnos a törvény nem tiltja a dolgozó nyaralásról való visszarendelését, de kiköti, hogy erre kizárólag nyomós indokkal kerülhet sor, vagyis főnöködnek bizonyítania kell, hogy életbevágó a berendelésed.

Ez esetben tehát kötelességed megszakítani a szabadságod, de mi a helyzet, ha ezzel leszervezett és kifizetett utazásodba rondít bele a főnököd? Akkor bizony köteles megtéríteni az összes károdat, vagyis visszafizetni az elúszott nyaralási pénzt, a hazautazásod költségét, sőt, a gyors munkába állással felmerült összes váratlan kiadást, így például a gyerekre felügyelő bébiszitter napidíját is. A kiesett pihenőnapokat pedig ki kell adnia neked - egy részletben - egy későbbi időpontban. A visszahívásnak tehát komoly feltételei és következményei vannak, egy szimpla helyettesítés miatt például nem rendelhet vissza, azt ugyanis jóval előbb, írásban kell közölnie veled.

A munkáltatók egyébként hajlamosak a helyettesítések beosztását a dolgozókra tolni, de a törvény 102-103. §-a szerint ennek megszervezése egyértelműen az ő feladatuk.

A helyettesítés egyébként nem járhat lefokozással - még átmenetileg sem -, csak azonos szintre, azonos munkaterületre irányíthat át, és legfeljebb 44 napon át kötelezhet valaki más munkájának elvégzésére.

• nyaralás
• munkajog
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• szabadság
• Terasz