A legrafináltabb alkalmassági tesztek az állásinterjún

A felvételiztető HR-es szakember személyes benyomása sokszor torz képet adhat a jelentkező valódi rátermettségéről, vagyis megeshet, hogy csupán a szimpátia - vagy annak hiánya - dönt arról, megkapod-e az állást.

A szubjektív mérce így sokszor ingatagnak bizonyul, ezért a legtöbb közepes és nagyvállalat már írásbeli alkalmassági teszteket is bevet az objektív és megbízható eredmény érdekében.

A precíz felmérők valójában pszichológiai alapú munkaalkalmasságik, ahol azonnal lelepleződik a lázadó hajlamú, csapatmunkára képtelen jelölt, de az is kiderül, ha az ügyfélszolgálatos munkakörre jelentkező alanynak csak közepes a kommunikációs készsége.

Cselezni és manipulálni ugyan nem érdemes a tesztek során, mivel nagy a lebukás kockázata, ha azonban megismered a leggyakoribb pszichopróbák struktúráját, felkészültebben indulhatsz az interjúra.

Teljes körű személyiségrajz: CPI

A fejvadászok legnépszerűbb tesztmódszere, az 50 éves múlttal rendelkező CPI - California Psychological Inventory -, melyet eleinte az amerikai hadseregben használtak az alkalmatlanok kiszűrésére, több mint 20 éve sikeres eszköze a munkaerő-kiválasztásnak.

A teszt kitöltésével a felvételiztető cég képet kap a pályázó személyiségéről, az erényekről és a hiányosságokról is anélkül, hogy az önéletrajzból kellene boncolgatni, mennyire valós az ott részletezett készségek sora.

A 300 pontból álló kérdőívben igaz-hamis formában kell válaszokat adni egyszerű, hétköznapi, de olykor merész kijelentésekre: a hetente járok moziba vagy a gyakran járok wc-re típusú mondatokkal is lehet találkozni. Egy kérdés akár többször is visszatérhet más formában, emellett azért sem érdemes manipulálni, mivel alig tíz másodperc jut egy pontra. A cég nem ismerheti a válaszaidat, ők csak a szakember által megrajzolt személyiségprofilt kapják meg, melyből kiderül: mekkora benned a becsvágy, a szociális érzékenység, a felelősségtudat, a szorongás vagy épp a rugalmasság.

Ügyfélszolgálati erkölcsmérő: LPO

A szabálykövetést és az erkölcsi attitűdöt vizsgálják a magyar kutatócsoport által a kilencvenes években kifejlesztett kérdőívvel. Értékesítői és ügyfélszolgálatos munkakörök betöltésénél alkalmazzák általában, és minden olyan esetben, ahol kiemelten fontos, hogy a dolgozó a - céget képviselve - milyen értéket közvetít az ügyfél felé. A teszt felméri, hogy meghatározott helyzetekben hogyan viselkednének a pályázók.

Vállalati pletyka, késés és más munkát érintő szituációkat vázolnak fel, a jelentkezőnek pedig kilenc lehetőség közül kell hármat kiválasztania aszerint, melyik a legszimpatikusabb, a legellenszenvesebb, és mit választana az emberek többsége. Az eredményből megállapítható a jelölt szabálykövetése, vagy az, mennyire befolyásolják különböző érdekek. Nem érdemes cselezni és a legjobb válaszra gyúrni, mert egyrészt itt nincsen tökéletes válasz, másrészt, ha mégis kiszúrod, minek örülne a cég, a gyakorlatban úgyis kiderül, ha nem passzol hozzád a munkakör.

Befolyáspróba: Mach-teszt

Vezetőkiválasztásnál, értékesítői feladatköröknél és minden olyan munka esetében alkalmazzák, ahol elsődleges szempont a társas befolyásolás képessége, azaz tesztelik, mennyire tudod érvényesíteni az akaratodat, ha nem várt akadályokba ütközöl.

A teszt alapja Niccolo Machiavelli Fejedelem című műve, mely a hatalomgyakorlás és a vezetői törekvések lehetőségeit részletezi, innen szemezgettek, majd ezeket kicsit kiegészítették a teszt megalkotói. A próba során kiderül, a pályázó mennyire képes megvédeni saját érdekeit, elfogadtatni ötleteit, és egyáltalán milyen hatást gyakorol a környezetére.

Két részből áll a kérdéssor: az elsőben 20 állításról kell eldönteni, mennyire tudsz velük azonosulni, majd újabb 20-nál három lehetőségből kell kiszúrni azt, amelyik a leginkább jellemző rád. Összesen fél óra jut a 40 kérdésre. Legtöbbször egy általános személyiségteszt kiegészítőjeként használják a Mach-ot, így, ha sikerül is manipulálni a válaszokat, a személyiségrajzból úgyis kiderül a valóság.

• munkahely
• teszt
• álláskeresés
• állásinterjú
• karrier és siker
• munkaerőpiac
• Terasz