Ez a legrosszabb irodatípus az emberek szerint, a legtöbben mégis ilyenben dolgoznak

Az egyterű irodákkal ma már hazánkban is lépten-nyomon találkozhatunk, ugyanakkor egyre több kritikát kap ez a fajta elrendezés.

A BBC megkérte olvasóit, hogy számoljanak be róla, milyen zavaró tényezőket tapasztalnak, amikor egyterű irodában dolgoznak. Az alábbiakban a kérdésre érkezett válaszokból ismerhetsz meg néhányat.

Túl gyorsan terjednek az infók és a betegségek

Az egyterű irodában ülve el kell viselni, hogy mások beszélgetnek, miközben a többiek dolgozni próbálnának. Míg van, akinek ez nem okoz semmiféle problémát, másokat zavar, hogy így akaratlanul is betekintést nyernek a kollégák magánéletébe, vagy bizalmas céges információk juthatnak a fülükbe.

A BBC egyik kommentelője arról panaszkodott, hogy "a főnököm éppen szemben ül velem, és az utóbbi időben egy csomó olyan telefonbeszélgetését hallgattam végig, melyekről az az érzésem, hogy nem az én fülemnek szánták őket".

Egy másik hozzászóló még rosszabb tapasztalatairól számolt be: "Régebben a főnököm éppen velem szemben ült az egyterű irodában, és rendszeresen németül hordta le a feleségét a telefonban, mivel azt feltételezte - tévesen -, hogy nem értem, mit beszél. Eközben a szeretőjével meg angolul suttogott, aminek szintén számos alkalommal tanúja voltam".

Az sem feltétlenül szerencsés, ha a HR-es közelében ülő kolléga minden alkalommal akarva-akaratlanul is végighallgatja az összes, munkatársakkal kapcsolatos problémát, vagy, hogy az újonnan felvett kolléga milyen béren kívüli juttatásokban részesül majd - derül ki az egyik hozzászóló panaszaiból.

Egy másik válaszoló arról számolt be, hogy a munkahelyén eredetileg kisebb szobákban dolgoztak, de idővel átköltöztek egy egyterű irodába, ahol az új szabályzat szerint tilos volt bármilyen módon személyesebbé tenniük a munkakörnyezetüket.

A falakra nyomtatott képek kerültek ki, melyeken egy egyterű iroda életképeit lehetett látni: a képeken a dolgozók egytől egyig fülest viseltek, és beletemetkeztek a képernyőjükbe. Ez olyan érzés volt az új irodába költöztetett munkatársaknak, mintha egyenesen az identitásuktól fosztották volna meg őket.

Mindehhez hozzáadódik a légi úton terjedő betegségek elkerülhetetlen megjelenése is. "Szó szerint szipogni kezdek egy perccel azután, hogy belépek az irodába", panaszkodott az egyik hozzászóló.

A kulcsszavak: egyensúly és optimális térkialakítás

Az egyterű irodák ugyan kiváló terepet biztosítanak a csapatmunkának, de ettől még a dolgozóknak továbbra is szükségük van a csendre és a magánszférára - mint arra egy újabb hozzászóló rámutatott.

És, hogy mi lehetne a megoldás? Szerinte az egyensúly megtalálása: vagyis az, ha a munkatársak a hét néhány napját az egyterű irodában töltenék, ami kizárólag a csapatban végzett feladatok és a meetingek színhelyeként szolgálna.

A hét másik felében pedig otthonról dolgozhatnának, ahol kiélvezhetnék a csendet és a magánszférájukat. Ezzel mindenki csak nyerne, hiszen mind a cégek, mind a munkavállalók pénzt spórolhatnának meg, az eredményesség pedig fokozódna. Mindemellett a dolgozók boldogságszintjét is növelné, ha kiiktathatnák a mindennapos munkába utazás megterhelő procedúráját.

Végső soron a tér kialakításán múlik az, hogy az emberek szívesen ülnek-e be egy egyterű irodába dolgozni. Az egésznek nem arról kell szólnia, hogy egy nagy terembe bezsúfolunk mindenkit a költségek megnyirbálása érdekében.

Ehelyett - egy újabb kommentelő meglátása szerint - az egyterű iroda ideális esetben a közös és privát tereket, a csöndes és a beszélgetésre alkalmas helyeket ötvözi egymással, ezen túl pedig megfelelő világítással, hőmérséklettel és optimális páratartalommal bír, valamint kellően levegős is.

Valami kizökkentett? Ez húsz perc kiesést jelent a munkádban!

Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy csak a mindenen fanyalgók üres panaszaival állsz szemben. Mára kutatásokkal is alátámasztották, hogy az egyterű irodákban dolgozók 15%-kal kevésbé eredményesek a munkájukban, rettenetesen nehezükre esik koncentrálni, és kétszer akkora valószínűséggel betegszenek meg, mint a klasszikus elrendezésű, külön irodákban ülő társaik.

A kutatások azt is kimutatták, hogy hiába gondolnánk szívesen az ellenkezőjét, a valóságban jellemzően nem vagyunk képesek a multitaskingre - tehát nem tudunk több feladatot menedzselni egyszerre -, és, ha ideiglenesen kizökkent valami, akkor akár több mint húsz percbe is beletelhet, mire ismét a munkánkra tudunk koncentrálni.

A Sydney-i Egyetem professzorai egy kutatásban arra az eredményre jutottak, hogy a minden elválasztást nélkülöző, teljesen nyílt terű irodákban dolgozók közel fele, míg a térelválasztóval lehatárolt fülkékben ülők csaknem 60%-a találja zavaróan zajosnak a munkakörnyezetét.

A külön szobás irodákban dolgozóknak ezzel szemben mindössze 16%-a panaszkodott ugyanerről. Noha az elmúlt évtizedekben számos vállalat tért át az egyterű irodás elrendezésre - az Egyesült Államokban például a cégek 70%-ánál találkozunk ezzel a megoldással -, napjainkban egyre többen visszatérnek a hagyományos, kis létszámú, külön irodákhoz - és ebben hasonló megfontolások vezetik őket, mint amelyeket a BBC kommentelői is hangoztattak.

• iroda
• munkahely
• érdekességek a világból
• munkahelyi ártalmak
• Terasz