4 dolog, ami még a főnöknek is tilos

Bár alapvetően ki vagy szolgáltatva a munkaadódnak, a nem túl fényes munkaerő-piaci helyzetet sok főnök zsarolási alapnak használja, de a katasztrofális körülményeket és a visszaéléseket azért nem vagy köteles eltűrni.

A túlkapások és jogtalan trükközések elleni lázongást és panaszt sokan túl könnyen kezelik: nem nehéz új munkaerőt találni a helyedre, aki amellett, hogy némán alkalmazkodik, még lelkes is, hiszen örül, hogy egyáltalán lehetőséget kapott. Nem kell belesimulnod a lehetetlen körülményekbe, ugyanis léteznek dolgok, amiket a főnök - látszólagos hatalma ellenére - nem szabhat meg.

Egyoldalú szabikorlátozás

Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával komoly bírságra számíthat az a főnök, aki bizonyíthatóan visszatartja alkalmazottja szabadságát. Te is kezdeményezheted az eljárást, ha úgy érzed, sérülnek a szabadságolásra vonatkozó jogaid. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. Előbbi 20 napnál nem lehet kevesebb egy évben, ami életkortól függően növekszik, 45 éves kor után már harminc napra emelkedik.

Pótszabadság csak meghatározott esetekben jár: veszélyes munkakör esetén, fiatalkorúaknak vagy fogyatékkal élőknek. Az alapszabadság negyedét veheted ki tetszés szerinti időpontban, a többiről a munkáltató dönt hivatalosan. Nem válthatja ki pénzzel a szabadságot, kivéve, ha megszűnik a jogviszony. Visszahívhat a szabadságról, de csak különösen fontos érdek esetén - ilyenkor köteles megtéríteni a kárt.

Óránként 10 perc monitormentesen?

Sok helyen vita tárgya a számítógép előtt ülő munkavállaló monitorszünete. A munkajogász szerint, ha a munkakörödhöz hozzátartozik a számítógép-használat, a főnököd nem kötelezhet arra, hogy napi nyolc órát ülj a gépnél a képernyőt bámulva - még akkor sem, ha egyébként kapsz félóra ebédszünetet.

Arról, hogy pontosan mi minősül számítógépes munkakörnek, a kockázatértékelési szabályzat dönt. Elvileg hat óra maximumban van meghatározva a monitor előtti hivatalos munkával töltött idő, a maradékot más tevékenység tölti ki. Tehát óránként tíz percre felállhatsz a gép elől, de ez ugyanúgy a munkaidőd része hivatalosan. A munkaközi ebédszünet minimum 20 perc: ezt fel is szabdalhatod, így a több részletben beiktatott pihenő lehet akár cigi- vagy kávészünet is. Egyébként a hivatalos szabályozás szerint kétóránként öt perc juthat dohányzásra.

Munkahelyi megfigyelés

Egyre több helyen igyekeznek a munkaadók kiszűrni a lógásokat profi megfigyelőrendszerek segítségével. A kamerás ellenőrzések ugyan nem tilosak, de a megfigyelt dolgozóknak tudniuk kell arról, hogy a főnökük ilyen módszert alkalmaz. Mosdóban vagy a munkahelyi menzán például nem helyezhetnek el kamerákat, kizárólag azokban a helyiségekben, ahol a munka folyik, és az sem mindegy, hogy rögzítik-e a felvételeket, illetve hogyan, mennyi ideig tárolják, és ki férhet hozzá az anyaghoz. Hasonló szabályok szerint működik az e-mail- és telefonellenőrzés: mindkettő legális ellenőrző módszer - feltéve, ha a munkáltatód előzetesen tájékoztatott róla. Ha a főnök rejtett módszerekkel, titokban fürkészi minden lépésed, hivatalosan is felléphetsz ellene.

Hibáztál - levonhat a fizetésből?

Ha például eladóként dolgozol, a főnök pedig ellenőrzéskor leltárhiányt állapít meg, a hiányzó összeget csak meghatározott esetekben tarthatja vissza a béredből. Ehhez a te hozzájárulásod is szükséges, csak a jogerősen megállapított kártérítés vonható le az alkalmazott fizetéséből.

Ha gondtalan károkozásról van szó, a kártérítés mértéke maximum a havi kereseted fele lehet, ha viszont bizonyítható a szándékosság, úgy a munkavállaló a teljes kárért felel. Ha azonban a munkaszerződésnek van külön erre vonatkozó része, a szankció ettől eltérhet. Mindenesetre tudnod kell, hogy bizonyítás nélkül nem büntethet a munkaadód önkényesen bérlevonással vagy kirúgással.

• munkahely
• munkajog
• főnök
• karrier és siker
• Terasz