Magas sarkú cipőt és harisnyát hordott, mégis férfiasnak tartották - XIV. Lajos különleges szettekben parádézott
XIV. Lajos igazi divatdiktátor király volt, aki csak a legdrágább, legjobb minőségű darabokat viselte. Kedvelte a harisnyákat, a magas sarkúkat, valamint a fodros, puffos ujjú darabokat.
- Tökéletes mosásra vágysz? Ezeket tartsd szem előtt! (x)
- Thomas Anders Budapesten! (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Így biztosíthatod a higiéniát az otthonodban! (x)
- Gyönyörű cipők nyári kalandozásokhoz, ahogy még nem láthattad: a magyar márka kampányára mindenki felfigyel »
- A 47 éves Eva Longoria ezüst ruhában ragyogott a vörös szőnyegen: csodás ruhák a cannes-i filmfesztiválról »
- A nyári farmerdivat vagány fazonjai vékony és telt alkaton is jól mutatnak: visszakacsintanak a ’90-es évek kedvencei »
- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Pindorch Csaba és felesége 4. gyermeküket várják: Verebes Lindával így jelentették be
A francia király, XIV. Lajos a 17. században teljesen megreformálta a divatot, ő maga pedig a legpompásabb, legkülönlegesebb szettekben parádézott. A fodros, puffos ujjú, harisnyás, magas sarkús összeállítások szinte a védjegyévé váltak, és mindenki igyekezett őt másolni, hogy a kegyeibe férkőzzön.
Öltözködési előírásokat hozott létre az udvarban, megszabta, mit viselhetnek az emberek a jelenlétében, Franciaországot pedig a divat központjává tette intézkedéseivel.
XIV. Lajos a divat központjává tette Franciaországot
A Napkirály 1643-ban került a francia trónra, uralma alatt a gazdaság és a kultúra mellett a divat is hatalmas fejlődésnek indult. Ekkoriban még nem Párizs, hanem Madrid volt a fővárosa, a spanyolok öltözködését azonban a feszes, merev stílus jellemezte, és leginkább csak fekete vagy sötét darabokat hordtak.
A francia arisztokraták is sokáig tőlük vették át az aktuális trendeket, illetve Milánóban vásároltak selymeket, mivel saját országuk nem gyártott hasonló minőségű luxustermékeket, és nem is volt meg a megfelelő politikai, kulturális és gazdasági befolyásuk ahhoz, hogy ők diktálják a divatot. XIV. Lajos azonban úgy döntött, ez így nem mehet tovább, és változtatni akart. Igazi gyümölcsöző üzletté tette a luxust, az általa létrehozott, megerősített bútor-, textil-, ruha- és ékszeripar pedig nem csak vezető hatalommá tette országát, hanem rengeteg embernek adott állást. Uralkodása alatt a párizsi bérből élők körülbelül egyharmada a ruha- és textilkereskedelemben kapott munkát.
Biztosította a szigorú minőség ellenőrzést, és megszabta, hogy semmit sem szabad importálni, amit el tudnak készíteni. Egyszer például megparancsolta saját fiának, hogy égesse el a kabátját, mert az idegen szövetből készült. A Versailles-i kastélyt káprázatos barokk pompába öltöztette, és persze ő maga is csak a legelőkelőbb, legdrágább és legdivatosabb darabokat viselte.
Magas sarkú cipőket és harisnyát hordott
XIV. Lajos számára az öltözködés igazi presztízskérdés is volt, mindig a legfényűzőbb anyagokban, ruhákban pompázott. Öltözékeit a színház, a drámaiság iránti szeretete is meghatározta, a mindennapokban is szinte színpadias szetteket viselt. Előszeretettel hordott csipkés, fodros, puffos ujjú, szalagokkal díszített összeállításokat, harisnyákat, ékszereket, és egyenesen rajongott a különleges díszítésekért, valamint a magas sarkú cipőkért, melyekben legtöbb portréján szerepel.
Nagy kedvencei voltak a piros, tömbsarkú lábbelik, de például lánccal díszített, tömbsarkú, hosszú szárú csizmában is látható a róla készült festményen. Bár ezek ma már egyáltalán nem számítanak férfias viseletnek, akkoriban nagyon is azok voltak, és mindenki igyekezett másolni, lenyűgözni a királyt hasonló szettjeivel. Ugyanolyanokat azonban senki nem hordhatott.
Szigorú öltözködési előírásokat szabott
Hamarosan már az az udvari nemesek is királyuk példáját követték, és ruháikkal mutatták meg rangjukat, státuszukat és gazdagságukat. Az uralkodó el is várta tőlük a divatos öltözködést, a jelenlétében például a férfiaknak habit habillét, egy extravagáns, bársonyból vagy selyemből készült kabátot kellett viselniük, a nőknek pedig hímzett, vállukat csupaszon hagyó ruhát, habit de cour-t.
XIV. Lajos udvarában olyan szigorú öltözködési etikettet vezetett be, amire máshol Európában nem volt példa. Volt például egy olyan kabát, a justaucorps à brevet, aminek viselését szabadalmi engedélyhez kötötte, és egyszerre csak ötvenen viselhették. Mivel mindenki méregdrága holmikat vásárolt, hogy kivívják a király elismerését, felhívják magukra a figyelmét, sokan eladósodtak a divat miatt.
XIV. Lajos nemcsak öltözködésével kommunikálta abszolút uralmát, de igazi divatforradalmat indított, divatnagyhatalommá tette Franciaországot, és megteremtette a haute couture alapjait.
A 19. századi London legdivatosabb férfija
Beau Brummell a 19. század egyik legnagyobb divatikonja, legbefolyásosabb férfija volt, ő rakta le a dandy stílus alapköveit is. Minden úriember igyekezett másolni elegáns, egyedi öltözködését, amivel még a leendő királyra is nagy hatást gyakorolt. Extravagáns életmódjának és határtalan költekezési szokásainak azonban meglett a következménye. Harmincas évei után komoly pénzügyi gondokkal küzdött, és a csőd szélére került.
OLVASD EL EZT IS!
