Alig tudtak járni benne a nők, mégis évekig divat volt: haláleseteket is okozott a kényelmetlen szoknya

Divatirányzatok jönnek-mennek, ám vannak olyan trendek, amik olyan hajmeresztőek vagy éppen különlegesek, hogy még évek vagy évtizedek múlva is ezekről beszélnek. A ceruzaszoknya elődje is ilyennek számít.

Az angolban csak hobble skirt néven emlegetett ruhadarabra nem született magyar megfelelő, de tükörfordításban talán a tipegőszoknya jelző a legmegfelelőbb rá, nem véletlenül. Ebben a szoknyában ugyanis csak úgy lehetett közlekedni, mint ahogyan a pingvinek vagy gésák járnak.

Egy trend, ami a levegőben született

Az 1900-as évek elején nem létezett más elfogadható viselet a nők számára, mint a hosszú szoknyák. Bár az abroncsokat már ezekben az években kezdték elhagyni, és a mozgásterük is nagyobb lett, még nem álmodozhattak rövidebb ruhákról vagy esetleg nadrágokról. 

A hobble skirt is a hosszú szoknyák egyik továbbfejlesztett változata, ami 1908 és 1914 között volt divatos. A kialakulása - bár vitatott - egyes állítások szerint egy fontos történelmi eseményhez kapcsolódik. 1908-ban a repülés atyjai, a Wright fivérek bemutatót tartottak Franciaországban, a történelem első női utasával Edith Hart O. Berggel. 

A repülés során egy kötéllel szorosan a nő bokája köré erősítették a szoknyáját, hogy ne rebbenjen fel, ezzel akadályozva a látását. Az amerikai légi múzeum szerint egy francia divattervező Paul Poiret a repülőről leszálló nőt meglátva alkotta meg a trendet, hiszen Bergnek még a földet érés után is a bokájához volt kötve a szoknyája. A dizájner híres volt formabontó ötleteiről, többek között keleties hatású, nadrágos összeállításokat is tervezett hölgyeknek.

Kényelmetlen és veszélyes

Egy ideig óriási divat lett a körbefogott szoknyából, ám egyre több nő érezte magát kényelmetlenül. A nehézkes járás miatt sokan sebességkorlátozott szoknyaként emlegették, és viccből még futóversenyeket is tartottak benne. Azokban az időkben szinte csak magasított peremű vonatokkal lehetett közlekedni, amire igencsak megnehezítette a fellépést.

Emiatt 1912-ben New Yorkban elindultak a kifejezetten bicegőszoknyák miatt alacsonyított vasúti kocsik, egy év múlva pedig Los Angelesben is hasonló lépésre szánták el magukat a bokánál szűk ruhadarab miatt. Innen is látszik, mekkora divat volt. 

A szoknya amellett, hogy kényelmetlen volt, még veszélyesnek is számított - olyannyira, hogy halálesetet is okozott. Chicago kormányzója egyenesen abnormálisnak nevezte a viseletet, több munkahelyen pedig betiltották, hogy ilyenben dolgozzanak a nők. 1910-ben egy párizsi hölgy egy versenypályán lelte halálát, mert a szoknyája miatt nem tudott elfutni egy elszabadult ló elől, amely halálra taposta. Egy évvel később pedig a tizennyolc éves Ida Goyette  fulladt egy csatornába öltözéke miatt.

Leáldozott a veszélyes trendnek

Főleg az idősebb korosztály kedvelte az irányzatot, úgy érezték, hogy kifinomultságot és tartást ad a modern nőknek, akik egyre jobban kacsintgattak a feminizmus felé. A támogatásuk ellenére az I. világháború és a sok sérülés miatt leáldozóban voltak a szoknyák, hiszen nem állták meg a helyüket a nehéz időkben.

Bár a divattörténelem folyamatosan váltogatta a szűk és bő szoknyák trendjeit, a bokánál leszűkített, hosszú ruhák már soha nem tértek vissza. Mai leszármazottjának talán a ceruzaszoknyákat lehet tekinteni, amik bár szűkek, de a térd körül végződnek, így téve szabadabbá a mozgást.

Karcsú derekat varázsolnak ezek a szoknyák - Nőies, divatos darabok, melyekben vékonyabbnak tűnsz

Mára már teljesen átalakult a szoknyák divatja, mutatjuk azokat a darabokat, amikkel nem lőhetsz mellé.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia, borítókép: vintage_yunna / Instagram)

• szépség
• divat
• szoknya
• trend
• történelmi érdekesség
• történelem
• Szépség és divat