Mi az a mérgező szépség, és miért fontos tisztában lenni vele szülőként? Nagyon veszélyes a tinikre

A közösségi médiában kirajzolódó, tökéletesre alkotott világ számos hamis elvárást előidéz a szociális kapcsolatokra, az életszínvonalra vagy a szépségre nézve. Ki ne szeretne gyönyörű és ragyogó lenni, stabil párkapcsolattal, szoros baráti kötelékekkel rendelkezni egy, a fejlődését maximálisan támogató környezetben? A folytonos hasonlítgatás, az idealizált kép elérhetetlensége erősen frusztráló az ember számára.

Kamaszkorban teljesen természetes, hogy a fiatal keresi saját válaszait, kereteit a világban, megkérdőjelezve az addig tanult mintákat, miközben a referenciapontok átkerülnek a szülőről, a felnőttekről a kortársakra. Az önbizalom ebben a korszakban különösen sérülékennyé válik, a közösségimédia-felületek által generált elvárások még nagyobb befolyással bírnak rájuk nézve.

A mérgező szépség hatása

- Kamaszkorban a gyermek keresi önmagát, a saját irányát, és azt, hogy mitől válik szerethetővé mások szemében. Ebben a talajvesztett állapotban az internet elárasztja őket a lehetőségekkel, mivel azonban még nincsenek meg saját belső szűrőik, nehezen igazodnak el köztük. Személyiségtől és a családi környezettől is nagyban függ, milyen könnyen hoz majd megfelelő értékítéletet egy káros tartalomról, ám fontos tudni, hogy az útvesztőben sokszor nem feltétlenül az válik referenciaponttá, ami jó érzést vált ki, hiszen erős impulzus lehet az is, ami félelmet vagy fájdalmat okoz, és erre is fokozott érzelemmel reagál az ember, aki meg akar felelni - hívta fel a figyelmet a jelenségre Kovács Orsolya pszichológus, a Bebalanced Tanácsadó Központ szakmai vezetője.

Ami nagyon lényeges, hogy a szépségről alkotott kép nem kamaszkorból és nem pusztán a közösségi médiából ered, a mérgező kép és a gyötrő önbizalomhiány gyökerei egészen kisgyerekkorig visszanyúlhatnak, a szülői minták, teljesen ártalmatlannak gondolt szófordulatok, tréfának szánt megjegyzések, a külsőhöz való hozzáállás mind-mind befolyásolja tudat alatt a gyermekek elvárásait magukkal szemben. Ha ez a pajzs sérül, a megfelelő kritériumrendszer sem alakulhat ki bennük, amivel megszűrhetik az internetről érkező káros szépségtrendeket.

- Nem jó üzenet, ha a külső megjelenésről túl sok szó esik otthon negatív, becsmérlő felhanggal, de az sem, ha nagyon sokszor dicsérik a gyermeket épp a szépsége, karcsúsága miatt, mivel ez kimondatlanul is azt a jelentést magában hordozza, hogy ha nem így néz ki, ha nem vékony, nem is lesz szép. Fontos szabály, hogy inkább a belső értékekre érdemes visszajelzést adni, és minden olyan típusú mondatot érdemes elhagyni, amelyben akár a gyerek, akár a társunk testét, vagy a sajátunkat minősítjük, akár tréfásan is.

Két szülő között sem kívánatos vicces negatív megjegyzéseket tenni a másik testére, a kikerekedett fenekére, hasára, a striáira, egy gyermek ugyanis hajlamos ebből a mondatok mögött meghúzódó frusztrációt kiolvasni, és azt magára vonatkoztatni. 

Túlsúly esetén se a testalkatát kritizáljuk, mivel ez erősen rombolja az önértékelést, és az lesz a következmény, hogy nem az egészsége miatt, hanem csakis azért fog a testén változtatni, hogy mások szemében kedvesebb, vonzóbb legyen. Inkább együtt változtassunk a szokásokon, arra ügyelve, hogy az otthon egy pozitív energiával teli, biztonságos hely maradjon számára - tanácsolja Kovács Orsolya.

Kamaszkorban a bizonytalan önértékelés ráadásul még több próbatételen megy keresztül. A Dove Önbizalom Program 2022. évi jelentése alapján a 10 és 17 év közötti lányok fele úgy véli, a közösségi médiában látott szépségideál is érezhetően káros hatással van önbizalmára, 73 százalékuk pedig kimondottan igényelné az ítélkezésektől mentes beszélgetést szüleivel, hogy könnyebben megküzdhessen az őt érő temérdek ingerrel és elvárással.

A közösségimédia-felületeken rengeteg káros tanács térhódítását könnyítik meg a kamaszok önértékelési problémái, többek között ilyen ártalmas trendnek számít a thinspiration hashtaggel fémjelzett tartalmak terjedése is, mely a minél vékonyabb testalkatot teszi kívánatos céllá, és a drasztikus diétáknak is létjogosultságot ad. Az eredménytelenség rövid úton szégyenérzethez, szorongáshoz, evés- és testképzavarokhoz vezet. Ezekkel az önbizalmat romboló tartalmakkal szinte minden kamasz találkozik az online térben, ezért fontos mielőbb elkezdeni az őszinte, ám kioktatást kerülő kétirányú kommunikációt. A sebezhető tinédzserrel folytatott beszélgetés azonban sok időt, energiát és tudatosságot igénylő feladat a szülő számára.

- Fontos, hogy ne várjuk meg, míg kialakul a baj, hanem már preventív jelleggel foglalkozzunk a problémával, és legyen a gyermeknek természetes élmény, hogy beszélhet a szülővel, amikor egy nehezebb élethelyzetbe kerül - mondja a pszichológus, aki szerint sok múlik a kereteken belüli szabadság meghagyásán is.

- Első lépésként mindenképpen tudatosítania kell magában a szülőnek a határokat: mely ponttól kezdődik a kamasz magánélete, aminek átlépését már túlzott kontrollként fogja megélni. Jó módszer lehet, ha kitűzünk magunk elé egy célt, például azt, hogy havonta egyszer leülünk a gyerekkel, megkérjük, hogy mutassa meg az őt érdeklő tartalmakat, nézzük, hallgassuk meg vele, kérjük ki a véleményét, és mondjuk el mi is a sajátunkat, ám amit a hónap további részében csinál, azt hagyjuk meg az ő döntésének. Egy hónap múlva térjünk vissza a témára, és újra kérdezzünk rá, beszéljünk vele, zárkózzunk viszont el az ítélkező kijelentésektől. Helyette arra kérdezzünk rá, hogy érzi magát, amikor ezt hallja vagy látja - ezzel az összekapcsolással tudatosítani fogja magában is, hogyan hatnak rá a tartalmak. Magyarán: nem kifogjuk helyette a halat, hanem megtanítjuk horgászni.

A pszichológus azt is hozzátette, érdemes egyfajta járatosságot szerezni a közösségimédia-felületeken a szülőnek is, akár az őt is érdeklő tartalmakon keresztül, hogy betekintést nyerjen ebbe a világba. Amíg nagy ellenállással tekint valaki ezekre a platformokra, netán tart azok ingergazdagságától vagy a függőség kialakulásától, addig akadályokba ütközhet a közös nyelv megtalálása is. Ha viszont megfogalmaz egy tudatos stratégiát saját magának is a használat szabályozására, azzal a kamasz számára is mintát teremthet.

Nem az a cél tehát, hogy a szülő a gyermek közösségi oldalakon folytatott tevékenységét szigorúan és szüntelenül felügyelje, de érdeklődhet arról, mely influenszereket követi az Instagramon, a TikTokon, miért szereti őket, és milyen érzéseket váltanak ki belőle a látott posztok, fotók, mindig emlékeztetve a kamaszt arra, hogy a manipulált kép nem valóságos, a szépségnek pedig ezer arca van.

A kommunikáció természetesen sosem könnyű feladat egy makacs, esetleg zárkózott, kevésbé beszédes kamasszal. Kovács Orsolya szerint a türelem ilyenkor kulcsfontosságú tényező lehet.

- Hiszek a rituálék erejében, és azt tapasztalom, hogy ezek nagyon sok családnál hiányoznak. Egy olyan rutint, egy fix keretet kell teremteni, amiben helye van a bizalmi beszélgetéseknek. A legegyszerűbb példa, hogy kijelöl a szülő heti egy konkrét napot közös anya-lánya időre, így aznap tudatosan gazdálkodhat a szülői energiáival, és lesz érzelmi kapacitása arra, hogy együtt csináljanak valamit. Fontos, hogy ez a közös program passzoljon a gyerek személyiségéhez: ha nehezen nyílik meg, egy teázóban folytatott beszélgetés helyett jobban előre viheti a beszélgetést egy séta vagy egy közös edzés, ami után hazafelé elkezdhet érdeklődni felőle, felhozhatja, mit hallott, vagy megkérheti, tegye be az autóban a zenét, amit mostanában hallgat. Van, aki otthoni filmklubot is csinál péntekenként, beszélgetéssel, vagy közös főzést szerveznek. Ha túlzottan zárkózott gyerekről van szó, vagy a szülő teljesen elveszítette vele a kapcsolatot, ami megengedné a szorosabb érzelmekről folytatott beszélgetést, fontos, hogy legyen türelemmel akkor is, ha esetleg csak pár hónap elteltével fog beindulni a beszélgetés.

- Nehéz beismerni magunknak, ha egyelőre még nincs meg ez a típusú érzelmi bizalom a gyerekben, de ez ki tud alakulni, ha kellő türelemmel viszonyul hozzá az ember, miközben nem azt erőlteti rá, amit ő maga szeretne csinálni. Ha látszólag semmi nem működik huzamosabb ideig, akár családterápián is részt vehetnek a szülők a gyerekkel, sőt, kifejezetten anya és lánya egymásra találásában is segíthet néhány alkalom egy szakértő vezetésével. Amennyiben anyagilag valaki nem engedheti meg magának a magánszektorban elérhető szolgáltatásokat, az illetékes családsegítő vagy a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásai ingyenesen is igénybe vehetők, remek szakemberek segítenek itt is a családoknak dolgozni a problémákon. A felmerülő zavarok ugyanis gyakran a családi közeg diszfunkciójától sem függetlenek, a nyugodt, biztonságos otthoni légkör helyreállítása is a gyermek mentális egészségének megóvását szolgálja.

Olvass tovább: miről ismerhető fel a fűnyírószülő?

A fűnyírószülő, bár a legjobbat akarja gyermekének, nagy károkat okozhat a személyiségében.

A cikkben szereplő kutatás forrása: Dove Self-Esteem and Social Media Report, 2022 április.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• mérgező mondatok
• testkép
• testképzavar
• kamasz
• kamaszkor
• önbizalomhiány
• önbizalom
• önbizalom akta
• Szépség és divat