Valóban tiéd a lakásod?

A tulajdoni lap az ingatlanok nyilvántartásában használt legfontosabb és legismertebb hivatalos irat.

Szinte minden fontos adatot tartalmaz az ingatlannal kapcsolatos jogviszonyok tekintetében: rögzíti az ingatlan adatait, az azzal kapcsolatos jogokat és jogviszonyokat - úgymint a tulajdoni jogot, a használati és használatbavételi jogot -, az arra jogosultakat és azok adatait, valamint a jogi szempontból jelentős tényeket, például a jelzálogjogot vagy az ingatlant terhelő életjáradékot – mindezt számítógépen nyilvántartva.

Található rajta továbbá egy sorszám – a sorszámozást településenként, egytől kezdődően végzik -, mely egyben az adott ingatlan helyrajzi száma, valamint szerepel rajta a település neve. Ez utóbbi a dokumentum bal felső sarkában olvasható a belterületen vagy külterületen való elhelyezkedésre utaló jelöléssel és az ingatlan pontos címével együtt, társasházak esetében pedig általában külön tulajdoni lapon rögzítik az egyes lakásokra vonatkozó adatokat.

Az otthon adatai három részben

A tulajdoni lapot alapvetően három részre osztják, amelyek az ingatlan összes adatát tartalmazzák különböző szempontok szerint kategorizálva. Így a dokumentum első részében találod az ingatlan, tehát adott esetben a lakás vagy ház paramétereire vonatkozó adatokat. Itt rögzítik az ingatlan területét, és ebben a szakaszban jelzik azt is, hogy az adott ingatlan lakóház, nyaraló vagy valamilyen más épület, valamint azt, hogy társasházról vagy műemlékről, esetleg egyéb jellegű épületről van-e szó.

A második rész az ingatlan tulajdonosára vagy tulajdonosaira vonatkozó adatokat tartalmazza. Adásvétel esetén itt jegyzik be az új tulajdonost, annak személyes és címadatait, és itt jelzik azt is, hogy mekkora arányban tulajdonosa az adott ingatlannak. Bejegyzik továbbá azt is, hogy milyen úton került hozzá az ingatlan, tehát azt, hogy adásvétel, öröklés vagy ajándékozás történt-e, valamint itt olvasható a bejegyzés iktatószáma is. Ha a tulajdonos kiskorú vagy gondozás alatt áll, arra is ebben a részben találunk utalást.

A dokumentum harmadik részében az ingatlannal kapcsolatos megjegyzéseket tüntetik fel, tehát ha valaki életjáradékot vesz fel, vagy az ingatlant jelzálog vagy végrehajtási jog terheli, azokról ebben a szakaszban szerezhetsz tudomást. Mivel röviden az ingatlan terheit tartalmazza, gyakran emlegetik ezt a részt teherlapként, mint önálló dokumentumként.
Itt rögzíti a földhivatal továbbá azt is, hogy a használati vagy haszonélvezeti jog bírósági eljárás eredményeképpen illeti-e meg a tulajdonost. Mindemellett tartalmazza a fölmérési jeleket, a villamos berendezések elhelyezését engedélyező használati jogot, valamint ebből a részből derül ki az is, hogy van-e valakinek elővásárlási vagy visszavásárlási joga, esetleg egyéb vételi joga az adott ingatlanra.

Ez a rész az említett adatok mellett szinte minden más, az ingatlannal kapcsolatos tényt rögzít: a vele kapcsolatos bírósági eljárásokat és azok határozatait, az adatváltozásokat és az azzal kapcsolatos kérelmek, fellebbezések és elutasítások időpontjait és eredményeit, valamint minden olyan tényt, melynek bejegyzését a tulajdoni lapra törvény szabályozza.

A széljegy

Bár nem tartozik a három fő szakasz közé, a széljegy szerves része a tulajdoni lapnak, ugyanis bármilyen kérelem esetén, mely a tulajdoni lap tartalmát érinti, széljeggyel látják el a dokumentumot - ezt a lap tetején találod. A kérelem vagy kérelmek iktatószámát tartalmazza, és ezzel tájékoztatást nyújt az ingatlannal kapcsolatban folyó éppen aktuális eljárásról is. Jelzi az eljárás kezdetét, az ügy sorrendjét és az eljárás alapját képező kérelem tartalmát néhány mondatban.

Előfordulhat olyan eset, hogy egyszerre több széljegyet tartalmaz a tulajdoni lap, amire különösen tanácsos odafigyelni, főként akkor, amikor adásvételi szándékot jegyeztetnél be az adott ingatlanra, hiszen nem ritka, hogy már folyamatban van egy másik adásvétel – ugyanarra az ingatlanra, ugyanabban az időben...

Minél frissebb, annál jobb

Nem egyszer volt példa arra, hogy egy ingatlant ugyanabban az időben két vevőnek akartak eladni, vagy hogy valaki egy olyan ingatlant akart eladni, amely egyébként nem is az ő tulajdona volt. Az úgynevezett „lakásmaffia” éppen a tulajdoni lappal történő visszaélések miatt veszélyes, az ilyen esetek elkerülése érdekében tanácsos az ingatlan megvásárlása előtt friss, aznapi vagy legfeljebb előző napi másolatot kérni a szóban forgó lakás tulajdoni lapjáról. Az ingatlan-nyilvántartási törvény 2007 januárja óta arra is lehetőséget ad, hogy a földhivatalokon kívül az okmányirodák is kiadhassák a tulajdoni lap másolatát. Mint ahogy azt említettük, a tulajdoni lap tartalmazta adatokat a hivatalok számítógépen tartják nyilván, így annak csak másolatához juthatsz hozzá. A hiteles másolat ára, ami az összes bejegyzést tartalmazza, az eddigiekkel megegyező módon 4000 forint, az úgynevezett szemle, amely csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza 2000 forint, ezen kívül pedig lehetőség van részleges másolat igénylésére is, melyben csak a kért bejegyzések találhatók.

e-tulajdoni lap

Szintén a tulajdoni lappal kapcsolatos visszaéléseket hivatott megakadályozni az a szolgáltatás, amelynek keretében az arra előfizető ügyfeleket elektronikus úton értesítik, ha valamilyen bejegyzés vagy kérelem érkezik a birtokukban lévő ingatlan tulajdoni lapjára.

Ahhoz, hogy a változásokról sms-ben vagy e-mailen keresztül értesülj, elő kell fizetned a szolgáltatásra, melynek díja nettó 2500 vagy 3400 forint, attól függően, hogy csupán négy sms-t, vagy 50 sms-ben történő értesítést szeretnél.

A rendszer a választott mód szerint – sms-ben vagy e-mailben – 24 órán belül értesítést küld, ha széljegy került a tulajdoni lapra, vagy egyéb olyan kérelem, mely az adatokban változást eredményezhet. Az értesítésből az is kiderül, hogy milyen jellegű a változás, így az ügyfél azonnal értesül arról is, hogy visszaélésről van-e szó.

• lakás- és pénzügyek
• Otthon