Szívességből segítesz, de megbüntet a NAV - Ezt kell tudnod az ilyen munkákról

Manapság sokak számára korántsem egyértelmű, lehetséges-e mindennemű büntetés, illetve adózási kötelezettség nélkül segíteni akár csak a családtagoknak, szomszédoknak, számos tévhit kering ugyanis az úgynevezett szívességi munka kapcsán a köztudatban.

Az azonban, hogy a munkaügyi, illetve az adóhatóság szinte kivétel nélkül minden hasonló, lefülelt esetben bírságot szab ki, ugyanúgy tévhit, mint az, hogy kellő körültekintés nélkül is, bármilyen körülmények között lehet szívességből segítséget nyújtani anélkül, hogy abból probléma származna. A kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes ugyanis felkészülni, és ismerni a szabályokat.

Mi az a szívességi munkavégzés?

A törvény szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak az olyan jogviszony számít, melynek tárgya az ellenérték fejében végzett munka a foglalkoztató részére, ezzel ellentétben azonban a szívességi munkát ellenérték nélkül végzik, így nem is számíthat foglalkoztatásnak.

A munkavégzés alapja ilyenkor általában a családi kötelék, a barátság, a rokoni, illetve a jószomszédi viszony, a cél pedig maga a segítségnyújtás vagy éppen az összekovácsolódás, melynek fényében meglehetősen szomorú, hogy felmerülhet a büntetés vagy éppen a rosszindulatú feljelentések ténye, mint ahogy azonban az is, hogy sokan a szívességi munka, illetve a kaláka fogalmait kihasználva próbálnak meg nyerészkedni a munkavállalókon, rossz fényt vetve azokra is, akik valóban szívességből segítenek.

Mi kelthet gyanút a hatóságoknál?

A szívességi munkavégzés fogalmának alapja az ellenérték nélküliség, ez azonban nemcsak pénzbeli juttatást jelenthet, ugyanúgy tilos természetbeni ellenértéket juttatni a segítséget nyújtóknak, legyen szó szállásról, élelemről, tűzifáról, nagyobb értékű gyümölcsről, alapanyagról vagy éppen építőanyagról. Ellenértéknek számít továbbá az is, ha valaki tartozást dolgozik le ilyen módon.

A gesztus értékű viszonzás azonban kivételt jelent, ennek fontos kitétele azonban, hogy valóban csak figyelmesség legyen, aránya pedig semmiképpen se álljon összhangban az elvégzett munka értékével.

A szívességi munka esetében fontos feltétel továbbá, hogy az jellemzően csak egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munka lehet, nem ismétlődhet, nem lehet folyamatos, rendszeres, nem lehet munkakört meghatározni, a segítségnyújtók pedig éppúgy, ahogy érkezésüket, távozásukat is maguk határozhatják meg.

Szívességi munkának számíthatnak az idénymunkák, például a szüret, de jó példa például egy családi ház építése - bár a szakképesítés nélküli kivitelezés számos jogi akadályba ütközik, így fontos ennek alaposan utánajárni az építkezés megkezdése előtt - vagy alkalomadtán és nem rendszeresen a családtagok besegítése a családi vállalkozások esetében.

A szívességi munka a hatóságok szerint nem tarthat heteken át, emellett azt sem tartják életszerűnek, ha valaki a hétköznapokon végzi azt. A munka sürgőssége, rövid időtartama sem alapozza meg, hogy azt szívességi munkának fogadják el bármilyen körülmények között, emellett fontos tudni, hogy a felek közös akarata sem olyan tényező, amelyre hivatkozni lehet.

Feljelentések alapján is ellenőriznek

A hatóságok - legyen szó akár csak a munkaügyi hatóságról - helyszíni ellenőrzést is tarthat, akár csak egy bejelentésre hivatkozva is, ez azonban még nem jelenti azt, hogy eljárás indul.

A helyszíni ellenőrzés során tanúkat hallgatnak meg, emellett fontos olyan dokumentumokkal igazolni a szívességi munkavégzést, amelyek alapján egyértelműen kiderül, hogy nem volt szó ellenértékről. Érdemes lehet például már a munka megkezdése előtt írásos megállapodást készíteni minderről, vagyis szerződést kötni a munka szívességi mivoltáról, bármilyen furcsán hangzik is.

Amennyiben a munka valóban szívességinek tekinthető, sem bejelentési, sem adó- és járulékfizetési kötelezettsége nincs a foglalkoztatónak, ha azonban bebizonyosodik ennek ellenkezője, a kötelező fizetnivalókon túl még bírsággal is sújthatják.

• lakás- és pénzügyek
• munka
• Otthon