Ilyenek voltak a városi piacok a múlt században: korabeli képeken a vásári forgatag
Hangulatos képeken idézzük meg a régi idők piacait.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Bár a vásárlási szokások mára gyökeresen megváltoztak a múlt századhoz képest, ahogy a kínálati oldal is rendkívül kiszélesedett, sokan manapság is nosztalgiával tekintenek vissza a régi nagy piacozások utánozhatatlan hangulatára.
A felgyorsult világ létjogosultságot adott a szupermarketek terjedésének vagy éppen az internetes vásárlásnak, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen helyen, gyorsan és jó áron beszerezze az ember a számára szükséges árukat. Nem véletlen azonban, hogy még ma is működnek olyan nyüzsgő, imádni való piacok, ahol az ember szívesen eltölt néhány kellemes órát hétvégenként.
Piacok a múlt században
Az elmúlt század piaci hangulatát valószínűleg sokan szívesen átélnék ma is. A Fortepan fotói megidézik a pezsgő forgatagot, ahol az emberek megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat, miközben a kofákkal alkudoztak, majd jól megpakolt szatyrokkal térhettek haza beszerző körútjukról, mely egyúttal így szociális interakciókban is bővelkedett.
Nagy lepedőkre halmozott friss zöldségek, gyümölcsök és egyéb áruk között nyüzsgött a jó hangulatú tömeg, a vásárlásból a gyerekek sem maradtak ki. A fotó 1939-ben készült a győri Dunakapu téri piacon.
Fotó: Fortepan / Konok Tamás id
Nem voltak digitális csodaszerkezetek, de az ügyes kofák egykettőre pontosan le tudták mérni egy kétserpenyős piaci mérleggel is a portéka súlyát, ahogyan azt a győri Széchenyi téren is tették az 1950-ben készült fotó szereplői.
Fotó: Fortepan / Konok Tamás id
A kézműves termékeknek is fontos helye volt a piacok kínálatában: az agyagból készült köcsögök, kancsók vagy éppen baromfiitatók nem csupán esztétikailag voltak kifogástalanok, de időtálló, minőségi darabokat is jelentettek. A fotó Karcagon készült 1951-ben.
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
A piacok kínálatába beletartozott az élő állat is, a Lehel téri piacon készült fotón épp csirkéket mérlegelnek a sorban álló vásárlók számára. A kép 1968-ból származik, ekkor még Élmunkás térnek hívták a közteret.
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
A műanyag szatyrok helyett mindenki fonott kosarakkal, gyékényből szőtt szatyrokkal várta ki a sorát vidám társalgások közepette. A kép 1939-ben készült a győri Széchenyi téren.
Fotó: Fortepan / Konok Tamás id
Akár hagyományos, akár lengyel piacról legyen is szó, az ember egy zsizsegő délelőtti vásárban elfárad, és alaposan megéhezik: a lacikonyha, a hurka, a kolbász és más finomságok elmaradhatatlanok voltak. A kép a miskolci Zsarnai piacon készült 1982-ben.
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Bár az értékesítés a kofák feladatának számított, az árut szállító és rakodó munkások sem tétlenkedtek. Az imádni való fotón játszi könnyedséggel dobálják a friss, hatalmas dinnyéket a budapesti Hunyadi téri piac előtt 1971-ben.
Fotó: Fortepan / Kereki Sándor
A Fővám téri Vásárcsarnok a fővárosi közösségi élet fontos színtere volt, az árukínálata pedig messze felülmúlta a mai piacokét és boltokét. A leggazdagabb halpultokban sem lehetne olyan óriási friss harcsát találni, mint ami az 1976-os fotón szerepel.
Fotó: Fortepan / Magyar Hírek folyóirat
(Borító- és ajánlókép: Fortepan/Konok Tamás id.)
Olvastad már?
OLVASD EL EZT IS!
