3 meglepő tény a közös költségről

Kinek a kötelessége fizetni a közös költséget? A kérdés egyszerűnek tűnhet, hiszen a törvény szerint a közös költséget a tulajdonos fizeti, mégpedig a tulajdoni hányad alapján. Csakhogy a gyakorlat ennek teljes mértékben az ellenkezőjét mutatja.

A törvény szerint a tulajdonost terheli

A társasházi törvény a társasházi közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költségét, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat nevezi közös költségnek. A jogi norma szövege szerint a közös költség a tulajdonosokat terheli, mégpedig függetlenül attól a céltól, hogy mire használják az ingatlant. Vagyis a bérlő - bár a tapasztalatok szerint ezzel nincs mindenki tisztában - pusztán a bérleti jogviszony alapján nem lenne kötelezhető a közös költség megfizetésére.
Az ok egyszerű: a tulajdonostárs és a bérlő között lévő bérleti jogviszony ellenére az utóbbihoz közvetlenül nincs köze a társasháznak.

A tulajdonos és bérlő természetesen ettől eltérően is megállapodhat - a tapasztalatok szerint a tulajdonosok többsége szívesen át is hárítja a terhet. Ám a tényt, mint minden mást is, a bérleti szerződésben is fel kell tüntetni, a dolog ugyanis jelentős szerepet játszik az adózás szempontjából.

A bérlőt nem kötelezhetik

Ha a tulajdonossal megállapodtok arról, hogy te fizeted be a közös költséget a társasháznak, a megfizetés csak a tulajdonos helyett történő pénzügyi teljesítésként értelmezhető. A társasházi törvény szerint ugyanis a meg nem fizetett közös költség megfizetését a társasház csak az arra egyébként is kötelezett tulajdonostól követelheti - illetve hátralék esetén a tulajdonostárs tulajdonára vonatkozóan jelzálogbejegyzés iránti kérelemmel élhet.

Mivel a megfizetett közös költség lényegében a bérleti díj része, tanácsosabb úgy megoldani a helyzetet, hogy a bérleti díj adjon fedezetet a közös költségre - ennek a számlák szempontjából van igazán jelentősége.

Az is jó megoldás, ha a társasházi közös költséget a bérbeadó közvetlenül megfizeti a társasháznak, ám mindezt továbbszámlázza feléd - és ezt pontosan rögzítitek a bérleti szerződésben is.

Léteznek speciális esetek

A mindennapokban másképpen is alakulhatnak a paragrafusok alapján oly könnyen lerendezhetőnek gondolt életviszonyok.Tegyük fel, hogy a beruházó még nem adta el az összes lakását - az ilyen ingatlanok után szükséges közös költséget fizetnie? A válaszunk igen, hiszen a társasház többi lakója számára közömbös, hogy bármely tulajdonostárs eladást fontolgat-e a fejében. Ha van új tulajdonos, az összes többi az ő problémája lesz.

Egy másik példa, ha a lakásban haszonélvező lakik - például a tulaj valamelyik szülője -, ám nem fizeti a közös költséget.

A bírói gyakorlat szerint a közös költség tulajdonosi minőséghez kapcsolódó része - a közös képviselő tiszteletdíja, a felújítási költség - az ingatlan tulajdonosát terheli.

A közös költség jellemzően fogyasztáshoz kapcsolódó elemei esetében azonban per indítható a nemtörődöm haszonélvező ellen.

• lakás
• szerződés
• költség
• ingatlanpiac
• törvény
• társasház
• közös költség
• lakás- és pénzügyek
• Otthon