3 fontos dolog, amit nem tudtál a közös költségről
Nem árt tisztában lenned a közös költség számításával, valamint fizetésének módjával, ha nem akarsz feleslegesen fizetni.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A társasházakban lakókra kötelezően vonatkozik a közös költségek viselésének terhe, mely általában a társasház fenntartásának és karbantartási munkálatainak díját, valamint a tisztán tartásával kapcsolatos költségeket tartalmazza.

Ezek a költségek arányosan oszlanak meg a lakók, pontosabban az egyes lakások tulajdonosai között, és általában havonta fizetendőek, kötelező jelleggel.

Aki nem fizet, azzal szemben a társasház közös képviseletét ellátó személy vagy szervezet jogi eszközökkel is felléphet - akár jelzálogot is bejegyeztethet a lakására, sőt, el is árvereztetheti azt. Mivel az általában néhány ezer forintos díjjal könnyű elmaradni, ez utóbbit tanácsos szem előtt tartani. Ahogy azonban azt sem árt tudni, hogy pontosan mennyi költség terheli az egyes lakókat, és mit fizettethetnek ki közös költség címén.

Az erkély és a garázs nem, illetve csak részben számít

Ahhoz, hogy nyomon tudd követni, pontosan mekkora összegű közös költség fizetésére kötelezhetnek, ismerned kell a költség törvényben meghatározott kiszámításának módját. Az egyik számítási mód a közös tulajdoni hányad alapján állapítja meg a havi hozzájárulás mértékét, míg a másik a tulajdonodban lévő rész - lakás, garázs - alapterületét veszi alapul. Utóbbi esetben leggyakrabban a hasznos alapterületet veszik figyelembe.

Ha a társasházad közös képviselete ezt a számítási módot alkalmazza, a vonatkozó kormányrendelet szerint hasznos alapterületnek csak a lakás azon része számít, melynek belmagassága legalább 1,9 méter. Fontos továbbá, hogy a nyitott erkélyek, fedetlen teraszok, valamint a garázsok területét az alapterület összegzésekor nem kell figyelembe venni.

Ha ezt mégis megteszik - erre a társasház szervezeti és működési szabályzata adhat lehetőséget -, akkor garázs esetben a hasznos alapterületnek csupán 40-60%-át számíthatják be, tetőtéri lakás esetén pedig, amennyiben az 1,9 méter alatti terület meghaladja a teljes lakás alapterületének egyharmadát, akkor a hasznos alapterület, plusz a többi alapterület 30-50%-át veszik alapul.

A tulajdonos fizeti, nem a bérlő

A közös költség a jogszabályok szerint a lakás tulajdonosát terheli, azt jogilag nincs lehetősége a bérlőre terhelni. A gyakorlatban ez természetesen egészen máshogy van, ha pedig a bérlő visszautasítja a közös költség fizetését, azt a tulajdonos egyetlen mozdulattal beépítheti a bérleti díjba.

Jó tudni azonban, hogy a közös költség fizetésének egy részét legalább a gyakorlatban is lehetősége van megtagadnia a bérlőnek. Erre jó megoldás, ha a bérlő eléri a tulajdonosnál, hogy részletezett elszámolást kapjon a közös költségről, és a teljességgel elfogadhatatlan tételeket a tulajdonosra hárítsa - ezek közé tartozik például a társasház felújítási alapjába fizetendő összeg vagy a ház biztosításának díja.

Jó, ha tudod!
Ha lakást bérelsz, fontos tisztában lenned azzal, hogy a törvény szerint milyen költségek terhelnek téged, és melyeket kell a tulajdonosnak viselnie. Cikkünkből megtudhatod. »

A szemét- és a vízdíj fizetése társasházfüggő

Bár a társasházi törvény pontosan megfogalmazza a közös képviselők jogkörét, nem egy panaszt hallani a közös képviseletet ellátó személyek, szervezetek kapcsán. Van, ahol a biztosítás kötése marad el, máshol a lakókat nem tájékoztatják megfelelően arról, hogy pontosan mit is fizetnek közös költség címén. Jó tudni például, hogy bizonyos tételek fizetése nem mindenhol és nem mindenkire kötelező érvényű. A szemétszállítás díja, a csatornahasználati díj vagy éppen a vízdíj fizetése eltérő módon történhet, attól függően, hogy mit tartalmaz az adott társasház szabályzata.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy - ha a lakóközösség úgy dönt - a szemétdíj fizetése személyenként átalány szerint történjen. A víz-, valamint a csatornadíj esetében a költségek felosztását az is befolyásolja, ha valaki mellékvízmérővel rendelkezik.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek - például a kerékpártárolók vagy a garázs - víz- és csatornahasználati díjának megállapítása általában a tulajdonossal kötött külön megállapodás függvénye - ha ez utóbbiakban nincs vízvételi lehetőség, a tulajdonosnak erre nem számíthatnak fel vízdíjat.

OLVASD EL EZT IS!

Ezt is szeretjük