Saját lakás: amikor nem költözhetsz be...

A használatbavételi engedély vagy köznyelven lakhatási engedély tulajdonképpen csak egy néhány oldalas dokumentum, beszerzése mégis rengeteg vesződséget okoz mind a tulajdonosoknak, mind a beruházónak.

Hosszadalmas procedúra

Ha a házat te magad építed, a használatbavételi engedély iránti kérelmet neked kell benyújtanod a helyi önkormányzatnál, miután az összes közmű - elektromos, gáz-, víz- és csatornázási művek - engedélyét megszerezted. Ha viszont társasházi lakást veszel, mindezen gondokat értelemszerűen leveszi a válladról a beruházó, hiszen az építési engedélyt is ő kérte. Ebben az esetben is - az önkormányzat felhívására - “kiszáll” az összes közmű, ráadásul még a környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ engedélyezése is szükséges. Ha mindez megvan, akkor jön maga az önkormányzat ellenőrizni, hogy a házban minden az építési engedélynek megfelelő-e. Az engedély beszerzéséig ettől a ponttól számítva 30-90 nap telik el.

Építők kontra hatóság

Zettisch Ferenc, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének - MALOSZ - elnökhelyettese szerint a lakásépítők és a hatóságok között érdekellentét feszül, hiszen utóbbiaknak gyakorlatilag mindegy, hogy a használatbavételi engedély körüli procedúrát 30 vagy 90 nap alatt végzik el, előbbiek viszont milliókat is bukhatnak ezen. Amíg ugyanis az engedély hiányzik, addig a lakástulajdonosok nem kapják meg(!) a kamattámogatott - állami - hitelt. Az elnökhelyettes szerint a megoldást az jelentené, ha a hatóságok az engedélyt automatikusan kiadnák a kérelmezőnek abban az esetben, ha a megadott idő alatt nem készülnek el a különféle ellenőrzésekkel. A bank egyetlen napi kamatveszteségtől sem tekint el, miért kell elvárni a lakásépítőtől, hogy ő hónapokig várjon a pénzére? A vevők 70-80%-a ugyanis hitelfelvétellel veszi meg lakását, vagyis ők addig nem jutnak a hitelükhöz, míg az engedély nincs meg.

Csak gond van vele

Hidasi Gábor ügyvéd szerint az engedély kiadásának késleltetéséből kifolyólag az is előfordulhat, hogy a beruházónak a csúszás miatt kártérítést kell fizetnie a vevőnek, például akkor, ha a vevő hónapokig az ő hibájából adódó csúszás miatt fizetett piaci kamatot, noha járt volna neki az államilag támogatott hitel.
Persze a lakóknak más kellemetlenségük is adódik a csúszásból, tudniillik addig, amíg az engedély nincs meg, elméletileg nem költözhetnek be. Ennek kiküszöbölésére azonban egyes helyeken engedélyezik, hogy a lakó beköltözhessen addig is, amíg az engedély nincs meg, így a hatóságok csúszása miatt legalább albérletet nem kell még hónapokig fizetnie. A beruházónak a csúszás azonban komoly veszteségeket okozhat, hiszen a bank a vételár utolsó 5%-át csak az utolsó pillanatban, tehát a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése után folyósítja, ami egy nagy társasház esetében akár 100 millió forint is lehet.

Nincs engedély: se biztosítás, se társasház

Használatbavételi engedély nélkül elméletileg lakásbiztosítás sem köthető, addig csak az úgynevezett épületbiztosítás van érvényben, amit az első kapavágástól a kulcsátadásig a beruházónak kell fizetnie. Ha az építő az építkezést - legalábbis részben - banki finanszírozással oldja meg, akkor kötelező is ilyen biztosítást kötnie, hiszen a fedezet maga az ingatlan, így ha azt éri kár, az a bankot is igen kellemetlenül érintheti.

A használatbavételi engedély megléte nélkül egyébként a társasház sem alakulhat meg, hiszen ahhoz valós tulajdonosok kellenek, nem pedig olyanok, akiknek a tulajdonán mindenféle széljegy szerepel. A vevő akkor is rosszul járhat a csúszással, ha villámgyorsan el akarja adni a lakását, hiszen amíg a tulajdoni lapon bármiféle széljegy szerepel, ezt nem teheti meg.

Az önkormányzat ráadásul még utólag is élhet kifogásokkal annak ellenére, hogy az engedélyt már kiadta. Például, ha a járda nincs befejezve, hiányzik két izzó, vagy két fát még el kell ültetni a kertben, a dokumentumot ugyan kiadja, de 30 nap múlva újra megjelenik a helyszínen, hogy a hiánypótlást ellenőrizze. Ha még ekkor is hiányoznak a korábban említettek, természetesen pénzbírságot szabhat ki az építőre.

Ideiglenesen
Létezik egyébként az ideiglenes használatbavételi engedély jogi kategóriája is, amit műszakilag elkülöníthető egységekre lehet megadni, például bizonyos szintekre vagy a ház egészére a garázs kivételével. Ám az épület elkészültével természetesen a végleges engedélyre is szükség van, az ideiglenes csak arra jó, hogy a lakók addig is beköltözhessenek az elkészült részekbe.

• jogok
• törvény
• lakásvásárlás
• lakás- és pénzügyek
• Otthon