A 3 legtutibb lakásszerzési mód

Köztudottan az élet egyik legnehezebb feladatai közé tartozik manapság lakáshoz jutni. A helyzetet ráadásul nehezíti, hogy a fiatalok többsége nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel ahhoz, hogy elkerülhesse a hitelfelvételt, sőt sokan azt a néhány százezer forintot sem képesek előteremteni szülői vagy állami segítség nélkül, amely a hitelfelvételhez önerőként szükséges. De mi a helyzet akkor, ha se szülői, se állami támogatás, se több százezernyi megtakarítás?

Segíts, és rajtad is segítenek: a tartási szerződés

Jó, ha tudod, hogy a lakásszerzésnek léteznek olyan módjai is, amelyek nem igényelnek pénzmozgást - legalábbis nem egyösszegben. Ez a helyzet az úgynevezett tartási szerződés esetében is, amelynek keretében a szerződő felek kölcsönösen tartoznak egymásnak: az úgynevezett eltartó a lakás használati vagy tulajdonjogáért cserébe eltartási kötelezettséget vállal az eltartott felé. Bár nézőpont kérdése, hogy mindez kinek jó, a cél elsősorban nem a lakásszerzés, hanem a tartásra jogosult létfenntartásának biztosítása.

A tartási szerződés egyik legfontosabb jellemzője tartós jellege, melynek értelmében a tartási kötelezettség az eltartott haláláig fennáll. A szerződés módosításának vagy felbontásának kérdésében azonban a bírói gyakorlat igen rugalmas: ha a tartási kötelezettség valamilyen okból teljesíthetetlenné válik, vagy éppen az ingatlan értéke emelkedik időközben oly mértékben, hogy a jogosult mégsem szeretne arról lemondani, a szerződés bármikor felbontható.

Fontos tudnod!
A tartási kötelezettség nem jelent egyet a minimális létfeltételek biztosításával! Eltartóként köteles vagy a jogosult élelmezéséről, lakásának rendben tartásáról, fűtéséről és világításáról gondoskodni, valamint ellátni a háztartást, ha arra a jogosult igényt tart, de a te feladatod továbbá gyógyíttatásáról és ápolásáról is gondoskodni, valamint halála után méltó módon eltemetni.

Eltartás anyagi segítséggel: az életjáradéki szerződés

Manapság igen sokat boncolgatott kérdés az életjáradék kérdése, ám életjáradéki szerződés nemcsak hatalmas cégekkel köthető! Sőt, az életjáradékban üzletet látó cégek csupán néhány éve jelentek meg a piacon, míg e szerződési lehetőség már jóval hosszabb ideje rendelkezésre áll. De mi is ez pontosan?
Az életjáradéki szerződés nagyban hasonlít a tartási megállapodáshoz, hiszen ebben az esetben is eltartóról és eltartottról beszélhetünk. Ám életjáradéki szerződés esetén nem természetbeli jutattatásokról van szó, hanem a jogosult anyagiakban történő támogatásáról: ebben a "konstrukcióban" tehát a lakás használati vagy tulajdonjogáért cserébe előre meghatározott összeget, pontosabban életjáradékot kell rendszeresen fizetnie az eltartónak.
Az életjáradéki szerződés közös megegyezésen alapuló felbontására vagy módosítására a tartási megállapodáshoz hasonlóan szintén lehetőség van, közös megegyezés hiányában pedig ennek feladata a bíróságra hárul.

Fontos tudnod!
Legyen szó bármelyik szerződésről, megkötésének, és ezzel a tartási kötelezettség fennállásának ténye a használati vagy tulajdonjog átruházásával egyidejűleg bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjába.

Hasonló, ám mégis más: az öröklési szerződés

A tartási és életjáradéki szerződés mellett egyre inkább elterjedőben van az úgynevezett öröklési szerződés, mely egyes vélemények szerint hatékonyabban biztosítja az örökhagyó érdekeit. Hogy miért?

Az öröklési szerződés keretében az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a szerződő felet örökösévé teszi tartás vagy életjáradék fejében - annak tehát hasonló kötelezettségei lesznek, mint a fentebb említett esetekben. A másik fél tehát örökössé válik, azaz csak az örökhagyó halálát követően szerez valódi tulajdonjogot az ingatlan felett. A dolog előnye tehát, hogy a kötelezettség teljesítésének hiányában az örökhagyó bármikor felbonthatja a szerződést anélkül, hogy ingatlanának tulajdonjogát kockára tenné.

Az öröklési szerződés kedvezményezettje egyébként akár több személy is lehet, az ő érdekei(ke)t is védi azonban a törvény: bár az örökhagyónak joga van a szerződés felbontásához, az örökség tárgyát a szerződés érvényességi ideje alatt nem adhatja el, nem terhelheti meg - például jelzáloggal -, és arra vonatkozóan egyéb végintézkedést sem tehet. Sőt, ingatlan esetén a szerződés megkötését követően köteles arra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetnie az örökös javára.

Ha a téma felkeltette az érdeklődésed, és részletesebben olvasnál róla, akkor látogass el a Magyarország.hu weboldalra! Kattints ide!

• tévhit
• vásárlás
• hitel
• lakás- és pénzügyek
• Otthon