Új lakás most 25 ezer forintért!

Miért költenél ingatlanközvetítőkre, ha sorsolás útján több pénzt kaphatsz az ingatlanodért, mint akkor, ha csak egyszerűen eladnád? Külföldön már tiltják, nálunk hivatalosan még nem tud róla a Szerencsejáték Zrt. De miről is van szó?

Egy sorsjegy ára - Nagy-Britanniában betiltják

A BBC egy műsorának köszönhetően nemcsak Nagy-Britannia, hanem az egész világ megismerhette a Wilshaw nevet. De miért került egy átlagos angol család a csatorna képernyőjére?

Mert el akarták adni a házukat - persze nem akármilyen módszerrel. Mivel fél éven át egy potenciális vevő sem jelentkezett, a család úgy döntött, sorsjegyeket árul, majd kihúzzák a nyertest, aki ilyenformán 25 fontért jut az 1 millió fontot érő, halastóval és erdővel rendelkező házhoz. A sorsolást akkor tervezték megtartani, ha 46 ezer sorsjegyet értékesítettek. Mire azonban októberben összegyűlt a megfelelő számú sorsjegy - és így a több mint 1 millió font -, az Egyesült Királyság Szerencsejáték Bizottsága megálljt parancsolt az ügynek.

Véleményük szerint ugyanis a ház kisorsolása sértheti a 2005-ös szerencsejáték-törvényt, mely kimondja, hogy tilos lottót szervezni személyes profitszerzés céljából. Ennek értelmében csak nonprofit szervezetek, illetve az államtól külön engedélyt kapó forprofit szervezetek élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Túl egyszerű volt a beugró kérdés

Wilshaw-ék azonban előrelátóak voltak, és már a kezdetek kezdetén konzultáltak ügyvéddel. Honlapjukon csak egy beugró teszt kitöltése után lehetett jegyet vásárolni, így az ügylet nem sorsolásnak, hanem versenynek minősült.

A Szerencsejáték Bizottság azonban Wilshaw-ék tesztjét is kifogásolta, mondván, hogy a válaszokat percek alatt bárki megtalálhatta a neten. Mivel nem a tudásuk alapján szűrték meg a játékosokat, a nyereményt pusztán a szerencse alapján osztanák ki - ez pedig tiltott szerencsejátéknak minősül.
Wilshaw-ék nem az elsők lennének Nagy-Britanniában, akik így adnának túl otthonukon, szerencsétlenségükre azonban a törvény az ő esetükre figyelt fel, így kevés esélyük maradt arra, hogy kisorsolják a nyertest.

A sorsolás még nem eladás

A stagnáló lakáspiacon egyre többen próbálnak sorsolással megszabadulni a házuktól. Ez a módszer azonban sok veszélyt rejt magában mind a sorsolóra, mind a nyertesre nézve. A háztulajdonos rémálma, ha nem sikerül megfelelő mennyiségű jegyet eladnia, hiszen ilyen esetben a piaci ár töredékéért lenne kénytelen megválni otthonától. Annak, aki ingatlanát kisorsolja, azzal is számolnia kell, hogy a jogi költségek sokkal nagyobbak lesznek, mint egy hagyományos házeladásnál. A sorsolás ugyanis nem számít eladásnak: a befolyt összegből nemcsak a szerencsejáték-adót kell fizetni, hanem a ház átíratásának költségeit is. Ezért van az, hogy a legtöbb házsorsoláson a sorsjegyekből befolyt összeg magasabb, mint a ház piaci értéke. A különbözet azonban jövedelemnek számít, így ebből is adózni kell.

Európa rugalmasabbnak bizonyul

Amerika legtöbb államában törvénytelennek nyilvánították a gyorsan divatossá vált angol házsorsolási módszert, az öreg kontinens országaiban - Németország kivételével - azonban egyelőre rugalmasabban állnak a kérdéshez. Spanyolországban egy állástalan ingatlanügynök sorsolja ki házát, aki a módszert még az egyik közkedvelt rádióműsorban is népszerűsíthette. A honlapján árult 5 eurós sorsjegyek valamelyikével 300 ezer euró értékű ingatlant nyerhet a szerencsés játékos. Egy osztrák család némileg drágábban, 99 euróért adott el 9999 darab sorsjegyet, a nyeremény pedig a Wörthi-tó partján álló hatalmas ház. Mivel egyszeri lottójátékról van szó, az osztrák pénzügyminisztérium nem követelte a koncessziós jog megszerzését a családtól, mondván, hogy az iskolai tombolák esetében sincs erre szükség.

25 ezer forint egy házért - a magyar példa

Siklóson egy építési vállalkozó extra módon értékesíti a lakásokat. 25 ezerért bárki vehet egy téglát, amivel vadonatúj lakást nyerhet. A kétszintes lakások egyenként 120 négyzetméteresek, nappaliból, két fürdőből, valamint két és fél szobából állnak, továbbá egy 90 négyzetméteres teremgarázs is tartozik az épülethez.
A lakások kapcsán fejenként kétezer téglát adnak el, 25 ezer forintért darabjukat. Ezután borítékba helyezik a vásárlók nevét, és közjegyző előtt előre kihirdetett időpontban megejtik a sorsolást. A szerencsés nyertesek 25 ezer forintért hozzájuthatnak egy új lakáshoz.

Az akciót dr. Mehring István bonyolítja le, nála lehet téglát is venni. A vállalkozó sikeres akció esetén a jövőben is így óhajtja értékesíteni az újonnan épített otthonokat.

• pénz
• lakás
• vásárlás
• szerencse
• trükkök
• lakásvásárlás
• lakás- és pénzügyek
• Otthon