Horrorisztikus élet a koporsólakásokban - Így tengődnek a legszegényebbek Hongkongban

Hongkong a Föld egyik legsűrűbben lakott területe. Bár a városról elsőre a gyönyörű épületek, modern autók és a luxus juthat eszünkbe, a valóság korántsem ennyire idilli. A kínai városban komoly problémát okoz a lakhatás, rengeteg a piacról kiszorult ember, akik így jobb híján pár négyzetméternyi koporsó- vagy ketreclakásokban tengődnek.

Nem, az elnevezés nem túlzóan hatásvadász. Ezek az ingatlannak alig nevezhető valamik tényleg olyan érzést keltenek, mintha élve eltemetnének.

Horrorisztikus élet a koporsólakásokban

Szegénynegyedek lakói gyakorlatilag lakásokon belül kialakított kis fakkokban élnek. A ketreclakások esetében egy 45 négyzetméteres "otthont" 20-30 ketrecre osztanak szét, amik gyakran háromszintesek is lehetnek. A 60 x 170 cm alapterületű területekre általában maximum egy ágyféleség vagy matrac fér el, a bérlők gyakran még a lábukat sem tudják kinyújtani benne.

De hogyan is alakult ki ez a tragikus állapot? Hongkongban rendkívül magasak az ingatlanárak, egy átlagos nappali-hálószobás otthonért több mint 16 550 hongkongi dollárt, azaz körülbelül havi 750 ezer forintot kell fizetniük. Viszonyításképp: ez a bérleti díj a tízszerese egy alacsonyabb kínai fizetésnek.

Ennyit fizetnek egy "lakásért"

A ketrec-, vagy koporsólakásokért 200-300 dollárt, azaz körülbelül 70-100 ezer forintot kérnek el a tulajdonosok. Ezek az apró otthonokat a kormány "ágy-lakás" vagy "hálószoba-apartman" kategóriába sorolja hivatalosan. Hiába az élhetetlen körülmény, megközelítőleg 200 ezer ember él ilyen lakásokban, amiből 40 ezer gyermek.

Így élnek a koporsólakásokban

Hogy hogyan is lehet élni egy négyzetméteren? A bérlőknek minden személyes tárgyukat a "lakásban" kell tartaniuk, ami szinte lehetetlen, hiszen az ágyon kívül semmi sem fér el bennük. A szegénynegyedekben lévő házak kicsik és melegek, akár 34 fok is lehet bennük. A mosdó és zuhanyzó közös, és általában borzasztóan elhanyagolt. Mindezek miatt gyakoriak a bogarak, egerek és csótányok, amik gyakran baktériumokat és vírusokat terjesztenek. Rengeteg épületben nincs tűzvédelem, sok lakásból hiányzik füstérzékelő, rossz a szellőzőrendszer. A lakók gyakran egy konnektoron osztoznak, gyakoriak az áramütések.

A ketrecek fémből készülnek, amik a magas páratartalom miatt gyorsan berozsdásodnak. A higiéniai problémák, a konyhai hulladék és emberi ürülék szaga és az ágyi poloskák rombolják az ott lakók fizikai egészségét. De nem csak azt. A magánélet és privát szféra teljes hiánya a mentális állapotukat is hazavágja - nem csoda, hogy a bérlők a napjuk nagy részét inkább a szabad ég alatt töltik.

Hosszú út vezetett odáig, hogy a kínai városlakók egy része ilyen sanyarú sorsra jutott. Az elszabadult ingatlanárak és a sovány állami bérlakáskínálat mind-mind szerepet játszott abban, hogy a közepes és alacsony jövedelmű lakosok helyzete kilátástalanná vált. A lakáspiac az ezredforduló óta nagy kínai ingatlanmágnások kezében van, és a lakások kevés részét lehet beruházásra használni.

A szegénység hatalmas méreteket öltött, minden hetedik hongkongi lakos a szegénységi küszöb alatt él. Sokan érkeznek vidékről a jobb munkalehetőség reményében, de a lakhatást nem tudják megfizetni. A diákoknak sem jobb a helyzet: a hostelek és kollégiumok szintén megfizethetetlenek.

A koporsólakások az ötvenes években jelentek meg, majd ahogy nőtt a kínai migráns munkások száma, és így nőtt a lakásigény is, a hongkongi kormány állami lakótelepek építésébe kezdett. Az apró lakások nem csak kínai specialitások: a 20. század fordulóján Chicagóban 40-60 ezer ember élt ilyen körülmények között.

(Borító- és ajánlókép: Getty Images Hungary.)

• lakás
• kis lakás
• hong kong
• érdekességek a világból
• szegénység
• Otthon