Van, amikor nem jár vissza a kaució: 3 eset, amikor jogosan tartja meg a bérbeadó

A bérleti jogviszony számtalan vitás helyzetet kialakíthat, a kaució visszafizetése pedig nehezített pálya, hiszen a bérlő és a kiadó másképp gondolkodhat arról, hogy mikor is jár vissza. 

A kauciót vagy hivatalosan óvadékot azzal a céllal kéri a bérbeadó, hogy biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő nem teljesíti kötelezettségeit, az ebből fakadó kárt ugyanis ebből közvetlenül kompenzálhatja, anélkül, hogy például bíróságot kellene bevonni az ügybe.

Kaució: mennyit, mikor és hogyan?

A kaució általában egy-két havi lakbér összegének felel meg, melyet a bérbeadó a szerződés aláírásakor, illetve a lakás átvételekor kap meg, attól függetlenül pedig, hogy nála van, a bérlő tulajdonát képezi, melyet a szerződés lejártával vissza kell kapnia.

Kevesen tudják, de a kaució nemcsak pénz lehet, de akár értékpapír vagy vagyontárgy is, emellett, ha összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, és túlzó mértékűnek tartja a bérlő, bíróságtól kérheti annak mérséklését. A kauciót a kiköltözés alkalmával, a lakás átadásával egy időben vissza kell adnia a bérbeadónak, amennyiben a bérlő a szerződés szerinti kötelezettségeinek határidőben eleget tett, illetve nem történt szándékos károkozás.

Mikor nem jár vissza a kaució?

A kaucióval kapcsolatos kérdéseket mindenképp célszerű pontosan rögzíteni a bérleti szerződésben, így nem érheti egyik felet sem meglepetés, illetve visszaélésre sem kerülhet sor. Már csak azért is fontos mindez, mert a kaucióval kapcsolatban számos félreértés vagy akár jóhiszemű tévedés él mind a bérlők, mind pedig a bérbeadók körében.

A bérbeadó visszatarthatja a kauciót vagy annak arányos részét, ha a lakásban olyan kár keletkezett, mely a bérlő magatartásával vagy szándékos cselekedetével áll összefüggésben, például, ha megrongál valamit - akár véletlenül is -, kitöri az ablakot, olyan átalakítást végez, amit nem engedett meg a bérbeadó, vagy épp elfelejti elzárni a vízcsapot, és elázik minden.

Ez azonban nem vonatkozik az ingatlan rendeltetésszerű használatából fakadó állapotromlására, ezzel ugyanis a bérbeadónak akkor is számolnia kellene, ha ő élne ott, ha pedig bérbe adja az ingatlant, fel kell vállalnia ennyi kockázatot. Nem vonhatja le a kaucióból, ha például penészednek a falak, és ezért újra kell festeni, de azt sem, ha elromlott a kazán, vagy épp több év távlatában kopottabb lett a parketta.

Ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit, és tartozást halmoz fel - legyen szó a bérleti díjról, a rezsiköltségekről vagy a közös költségről -, a bérbeadó azt általában fedezheti a kaucióból is - főként, ha ezt a szerződésben is rögzítették -, sőt, ha ez nem a szerződés lejártával történik meg, a kaució pótlását is joggal kérheti.

A kaució visszatartása ugyanígy vonatkozhat arra az esetre is, ha egy határozott idejű szerződést egyoldalúan korábban mond fel a bérlő, ilyenkor ugyanis a bérbeadónak szintén kára származik. A kaució persze alapesetben a károk fedezésére szolgál, ezért minden más, lehetséges esetet részletesen tárgyalni kell a szerződésben.

• albérlet
• lakás- és pénzügyek
• kaució
• Otthon