Tudod, mennyi ingatlanadót kell fizetned? Itt vannak a pontos összegek

Konkrét ingatlanadó nincs Magyarországon, így Budapesten sem, legalábbis nem így hívják, néhány önkormányzat azonban más elnevezéssel kivet különböző adókat az ingatlantulajdonosokra. A legtöbb esetben kommunális adóként jelentkezik a teher, de emellett létezik építmény- és telekadó is. Íme, a pontos információk arra vonatkozóan, hol mennyit kell fizetniük az ingatlantulajdonosoknak, illetve mikor nem kell.

Az önkormányzatok háromféle címszó alatt szednek adót az állampolgároktól ingatlantulajdonuk után: ez lehet építményadó, telekadó és kommunális adó. Míg utóbbi a vidéki városokban meglehetősen gyakran előfordul, addig Budapesten csak elvétve találkozni ezzel az adónemmel. A tavalyi évben ugyan két önkormányzat, a III. és a XIV. kerület is bevezette, azonban Zuglóban már nem kell fizetni, mivel visszavonták a rendeletet.

Itt kell kommunális adót fizetni

A II. kerületben az adó mértéke, ha a lakás kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete a 80 négyzetmétert nem haladja meg, évente 9000 forint, ha nagyobb 80, de kisebb 100 négyzetméternél, 16 ezer forint évente, ha pedig előbbinél is nagyobb, 17 245 forint évente. Mentességet csak 70 éven felüliek kapnak, 6 ezer forint erejéig, de csak akkor, ha a lakás a lakcímnyilvántartás szerint a lakóhelyük.

A III. kerületben a magánszemélyek kommunális adójának mértéke ingatlanonként 25 628 forint évente, ugyanakkor mentességet élvez az az ingatlan, mely után a tulajdonosnak építményadó-fizetési vagy telekadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, illetve, melynek tulajdonosa a kerületben az év első napján bejelentett lakcímmel rendelkezik, és a lakást nem adja bérbe.

A IV. kerületben az adó mértéke 2013-ban lakásonként, lakásbérleti jogonként 18 420 forint évente. Mentességet élvez az a tulajdonos, aki az év első napján a kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A XXII. kerületben az adó évi mértéke lakásonként, illetőleg lakásbérleti jogonként 25 628 forint évente, azonban minden lakásméretre különböző mértékű kedvezményt határoz meg az önkormányzat. További kedvezményt az egyedül élő nyugdíjasok kaphatnak, mégpedig 50 százalékost.

A XII. kerületben a 40 és 80 négyzetméter közötti lakások után 13 900 forintot, a 80-120 négyzetméter közöttiek után 19 900 forintot, az ennél nagyobbak után pedig 25 500 forintot kell évente fizetni. Az önkormányzat azonban kedvezményt biztosít a kiskorú gyermeket nevelő adóalanyoknak arra a lakásra, melyben életvitelszerűen élnek.

Építmény- és telekadó

Építményadót már jóval több kerület vet ki, összege viszont alacsonyabb, és alapvetően mentességet élveznek az ingatlantulajdonos magánszemélyek: normál esetben - tehát általában az olyan ingatlanokban, melyekben életvitelszerűen, nem cégként bejelentve lakik a tulajdonos, azaz nem szerepel az ingatlan székhelyként, telephelyként a hatósági nyilvántartásban - nem kell megfizetni.

Így működik a lakásfenntartási támogatás

Ha túlságosan megterhelnek a lakással kapcsolatos kiadások, érdemes az önkormányzatnál lakásfenntartási támogatást kérned. Nézd meg a videót!

Kőbányán nyitották csak egy kicsit tágabbra az adófizetők körét: a X. kerületben mentességet kap a lakásban lakóhellyel rendelkező tulajdonos és a tulajdonosnak a lakásban bejelentett lakóhellyel rendelkező egyenes ági hozzátartozója után személyenként 30 négyzetméter, de legalább 100 négyzetméter hasznos alapterület.

Ez azt jelenti, hogy 100 négyzetméteres lakás után kell adót fizetni, illetve egy négytagú család esetén ez 120 négyzetméterre változik. A szabályozás tehát eltérő, a részletek miatt érdemes átnézni a vonatkozó önkormányzati rendeleteket, illetve megkérdezni az ügyfélszolgálatokat.

Cikkünk a Balla Ingatlanirodák különféle ingatlanadó-típusokra vonatkozó elemzése alapján készült.

• budapest
• lakás- és pénzügyek
• ingatlanadó
• kommunális adó
• Otthon