Fizess, ha van hol laknod!

Európában már nem újdonság az ingatlanadó, bár országonként más és más a bevett gyakorlat. Míg az osztrák rendszer az ingatlant mérete szerint sorolja sávokba, Lengyelországban egységesen 0,65 zloty - körülbelül 44 Ft - az éves négyzetméterár.

Magyarországon is léteznek már különböző, ingatlanokat terhelő költségek, a valószínűleg 2009. január 1-jétől bevezetésre kerülő adó azonban lényegesen nagyobb összegeket mozgat majd meg, mint elődei együttvéve.

A "nagy" bevezetésével a sok kicsi, mint például az építményadó, a telekadó, a luxusadó, a kommunális adó és az idegenforgalmi adó beleolvad majd ebbe az egységes rendszerbe, így a szakértők 150-470 milliárd forintos éves bevétellel számolnak.

Évek óta vita tárgya

Az ingatlanadó bevezetéséről és annak módjairól már évek óta vitáznak a honatyák. A konkrét koncepció felállítása több ponton is akadályokba ütközött, majd a tervezett bevezetés el is csúszott egy évet. A lényegi probléma az adóalap meghatározásának kérdése volt: egyesek szerint ennek ideális módja az értékbecslés útján történő felmérés, mások pedig a területi besorolás mellett voksoltak. Az ingatlanadó csaknem 3 millió ingatlant érint, ám Magyarországon nincs egységes ingatlankataszter.

Az ár meghatározásakor olykor alapul szolgálhatnak az ingatlanpiaci felmérések, de az összes ingatlan besorolása így is rengeteg munkával járna. A kormány döntése alapján ezért az egyes önkormányzatok a luxusadóhoz hasonlóan övezeti besorolás alapján határozzák majd meg az ingatlan értékét, így az ingatlanadó alapját is. A szakértők azonban ezt a módszert sem tartják pontosnak, hiszen egy felkapott városrészben is lehet egy viszonylag értéktelen építmény, míg egy lepusztultabb kerület közepén is épülhet luxuspalota. Az utóbbi módszer azonban még mindig kivitelezhetőbbnek tűnik, hiszen az ingatlanok értékét tárgyaló adatbázis felállítása rendkívül idő- és pénzigényes, határidőn belül pedig talán kivitelezhetetlen.

A döntés megszületni látszik

Az ingatlanadó valószínűleg 2009. január 1-jével lép életbe, és a tervek szerint az önkormányzatok döntik majd el, hogy adott alsó és felső határon belül milyen adót vetnek majd ki. A nagy változás az eddigi, ingatlanokat érintő adókkal szemben az, hogy nem az ingatlan mérete lesz az adó alapja, hanem annak elhelyezkedése és ebből következő értéke. Az ingatlanadó tehát az ingatlan meghatározott értékének maximum fél százaléka lehet lakásoknál, míg nem lakáscélú ingatlanoknál legfeljebb 1,5%. A Fővárosi Önkormányzat például 15-féle értékövezetbe sorolta az ingatlanokat, ennek során az utcákat házszámok szerint is felosztotta. Így született meg a négyzetméterenkénti ingatlanadó-alap, mely érték még a korrekciós tényezők alapján módosul. Ilyen tényező lehet például az épület kora - a tíz évnél fiatalabb ingatlanok 15%-kal értékesebbek, míg a harminc évnél idősebbek 5%-kal, a nyolcvan évnél idősebbek 15%-kal olcsóbbak -, az építési technológia, a felújítás óta eltelt idő, valamint a felszereltség. Így, ha az épület felújítása tíz éven belül történt, értéke 10%-kal nő, ám ha a felújítás óta már húsz év is eltelt, az adóalaphoz 5%-ot számolhatsz hozzá.

Nagy különbségeket hoz még az építéshez használt alapanyag: az adóalap 100%-a csupán a téglából, kőből, monolit betonból, illetve vasbetonból készült házaknál érvényesül, a panel és könnyűszerkezetes házak adója 5, a fa- és vályogházaké 15%-kal csökken.

Jó, ha tudod!
Mivel a társadalom szegényebb rétegei nem tudnák fizetni a minden tulajdonosra kiterjesztett ingatlanadót, és munkahely hiányában az adókedvezményeket sem tudnák igénybe venni, az ő esetükben a tervek szerint valószínűleg felfüggesztik majd az ingatlanadó fizetését.

• lakás
• költség
• ingatlanpiac
• kedvezmény
• lakás- és pénzügyek
• Otthon