Kinek mennyi jár az ingatlan árából válás esetén? Az ügyvédet kérdeztük a leggyakoribb kérdésekről

Amikor egy házasság megköttetik, senki sem gondolná, hogy idővel bármi is elromolhat: mégis, rengeteg frigy végződik válással.

A folyamat önmagában is embert próbáló, hiszen érzelmileg erős megterhelést jelent. Viszont a dolog másik oldala, a vagyon megosztása sem mindig gördülékeny. A házasság alatt vásárolt ingatlan sorsa sok esetben vita tárgya, ám a törvényekben foglaltak segítenek eligazodni.

A vagyonmegosztás főszabálya

Dr. Dobozy Lilla ügyvédet kérdeztük meg a témában, aki elöljáróban elmondta, hogy mely törvény veendő alapul a kérdésben:

- Korábban ezt a családjogi törvény szabályozta, azonban jogszabálymódosítás után ez bekerült az Új Polgári Törvénykönyvbe (2013. évi V. törvény), így már annak Családjogi kódexe (ez az új Ptk. 4. könyve), amire hagyatkozhatunk.

Bár az egyénileg eltérő részletek különböző módokon árnyalják a vagyonmegosztás, így az ingatlan megosztásának kérdéseit, mégis létezik egy főszabály, melyből az ember kiindulhat.

- A kiindulási pont, hogy mikortól jön létre a házassági vagyonközösség, ennek időpontja az életközösség kezdete, ami nem a házasságkötés napjától, hanem az együttéléstől datálódik. Természetesen ettől házassági vagyonjogi szerződésben eltérhetnek a felek.

A törvény szerinti, törvényes vagyonjogi rendszer szerinti klasszikus esetben, ami az életközösség kezdete előtt megvolt, vagy az azalatt keletkezett különvagyon (tipikusan például örökség), azon kívül minden, amit a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek a felek, az közös, egyenlő arányban, ezeket lehet elosztani az életközösség végén.

A főszabály tehát az 50-50%-os megosztás, levonva a különvagyont. Ezt azt jelenti, hogy minden egyes vagyontárgynak a házaspár mindkét tagja tulajdonosa függetlenül attól, hogy az ingatlan kinek a nevén szerepel a nyilvántartásban - részletezte az alapesetet az ügyvéd.

Az osztozkodás fontos kezdő lépése a vagyont képező tárgyak sorra vétele, beleértve az ingatlant, ingatlanokat is:

- A közös vagyon megosztása során készíteni kell egy vagyonmérleget, feltüntetve benne, hogy milyen vagyontárgyak tartoznak a közös vagyonba, vannak-e annak különvagyonnal érintett részei, mindezeknek mennyi egyenként az értéke, valamint milyen tartozások terhelik a házastársak vagyonát.

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket érdemes egységesen rendezni, ami azt jelenti, hogy a megosztás minden ingóra, ingatlanra, továbbá minden követelésre és tartozásra terjedjen ki, tehát a mérleg legyen teljes. Ha békés úton, peren kívül (szerződéssel) nem sikerül rendeznie a feleknek a vitát a vagyonmegosztás körül, akkor bíróságtól kérhetik a kérdés rendezését - mondja dr. Dobozy Lilla.

Számít, hogy ki mennyivel szállt be?

Bár előfordulhat 50-50%-os vásárlás, az élet rendszerint ennél rafináltabb eseteket kreál: jogosan merül fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a két fél nem ugyanolyan mértékben járult hozzá az ingatlanhoz.

Az ügyvéddel több különböző, gyakori helyzetet vettünk sorra.

Ha csak az egyik fél fizetett az ingatlanért

- A vélelem a közös vagyon mellett szól, amikor az egyik házastárs tulajdonszerzését az életközösség alatt közhiteles nyilvántartás (például ingatlan-nyilvántartás) tanúsítja. Tehát amennyiben a házassági életközösség ideje alatt a férj és a feleség ingatlant vásárolnak, és valamilyen ok miatt csak a férj/feleség - továbbiakban A - nevére kerül bejegyzésre a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba, a másik fél - továbbiakban B - a közös vagyon vélelme alapján ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak tekintendő, és az életközösség megszakadásával vagy akár azt megelőzően is kérheti tulajdonjoga bejegyzését - feltéve, ha erre vonatkozóan vagyonjogi szerződést eltérő tartalommal nem kötöttek.

Vagyis ez esetben, ha A és B nem tudnak megállapodni, B bírósághoz fordulhat, és igényelheti házassági vagyonközösség megszüntetése jogcímén tulajdonjoga bejegyzését a házastársával szemben. Ekkor elegendő bizonyítania azt, hogy azt a bizonyos vagyontárgyat vagy ingatlant az életközösség ideje alatt szerezték A-val, a házastársával. Amennyiben A arra hivatkozik, hogy az ingatlan az ő különvagyonát képezi, e vonatkozásban a bizonyítás nem B-t, hanem az arra hivatkozó felet (A) terheli.

Amennyiben kimutathatóan az egyik házastárs különvagyonából került megvételre az ingatlan, tehát például egy, a házasságuk előtt kizárólagosan az ő tulajdonát képező másik ingatlanból vagy más vagyontárgyából, esetleg a szüleitől ajándékba kapott pénzből vagy örökségből, akkor ez különvagyonnak számít, tehát válás esetén nem osztoznak rajta a házastársak. Ha a házasságuk ideje alatt keresett pénzből lett vásárolva az ingatlan, akkor közös vagyonnak számít - mondja dr. Dobozy Lilla.

Ha a férj és a feleség nem egyenlő arányban fizettek az ingatlanért

- Közös tulajdon keletkezik akkor is az ingatlanon, ha nem egyenlő arányban fizettek érte. Az ingatlan ez esetben is közös vagyonnak minősül. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egymás között egyenlő arányban illeti meg.

A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a különvagyonból a közös vagyonra történő ráfordítások megtérítését, azaz - amint az előző esetben is -, ha bizonyítja az egyik, hogy különvagyonával fizetett, akkor az az 50-50%-os osztást árnyalja - magyarázza az ügyvéd.

Ha az egyik fél fizette, a másik pedig felújíttatta az ingatlant

- A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését, azaz ezeket a tételeket is figyelembe kell venni az elszámolás során.

Az ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat, vagy kérheti az értéknövekedés miatt, hogy a másik fizesse ki a váláskor a ráfordítást.

Itt az arányok újfent aszerint alakulnak, hogy közös vagy különvagyonból történt a felújítás. Az emberek gyakori tévhite, ha az egyik fél többet keres házasság alatt, hogy a keresete csak az övé, tehát az ingatlant vagy felújítást ő „fizette”, de házasság alatt a kereset is a közös kasszát növeli főszabály szerint - mondja dr. Dobozy Lilla.

Ha az egyik megvette, a másik bútorozta az ingatlant

- Tartja magát az „öt év után minden közös lesz” beidegződés, ami ugyan tévhit, de egyedül itt, a közös életvitelt szolgáló szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra valóban igaz még különvagyonnál is: azaz ebben a speciális esetben a különvagyon közös vagyonná válik. Fontos kiemelni, hogy ez inkább a lakás berendezési tárgyaira igaz, tehát ingatlanokra, nagyobb értékekre nem.

Ha nem éri el a házassági életközösség időtartama az öt évet, akkor amennyiben kimutathatóan az egyik házastárs különvagyonából került megvételre - tehát például egy, a házasságuk előtt kizárólagosan az ő tulajdonát képező ingatlanból vagy más vagyontárgyából, esetleg a szüleitől ajándékba kapott pénzből vagy örökségből -, akkor ez a berendezési tárgy különvagyonnak számít, tehát válás esetén nem osztoznak rajta a házastársak. Ha a házasságuk ideje alatt keresett pénzből lett vásárolva a bútor, akkor közös vagyonnak számít.

Bútorok tekintetében, amennyiben azt a korábbi saját bútoraival rendezte be a házastárs, akkor ezek különvagyonnak számítanak, ha a házasság ideje alatt keresett pénzből lett vásárolva a bútor, akkor pedig közös vagyonnak - részletezte az ügyvéd.

Papír nélkül sincs veszve minden

Ha pénzügyekről van szó, a legjobb út mindent írásba foglalni. A közös élet szervezésekor, tervezésekor azonban legtöbbször senkinek sem jut eszébe tollat és papírt ragadni. Ha sehová sincs leírva, ki mennyivel, mivel járult hozzá az ingatlanhoz, annak felújításához, illetve berendezéséhez, az ügyvéd szerint a következő szabály érvényesül:

- Közös vagyonnak számít minden házassági életközösség alatti szerzemény az ellenkező bizonyításáig. Ha a felek ingatlanszerzése során felhasznált különvagyonok nagyjából azonos mértékűek voltak, akkor az ingatlan valóságos tulajdoni arányai megegyeznek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett hányadokkal.

Számít, van-e közös gyermek?

Az ingatlan sorsát nagyban befolyásolja, hogy a házaspárnak születtek-e gyermekei.

Sokakban felmerül, hogy az a szülő, akivel a kicsik maradnak, előnyösebb helyzetbe kerülhet-e a másiknál:

- A házassági vagyonjog megosztása nem összevonható a házasság felbontása iránti perrel, és ez a kérdés már nem egészen a házassági vagyonjoghoz kapcsolódik, sokkal inkább a házasság felbontása iránti pernek lehet járulékos kérdése. Röviden, nagyon leegyszerűsítve itt a gyerekekkel élő szülőé az előnyösebb helyzet, mivel a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani. Ezt a témát hosszasan lehetne boncolgatni, illetve ki lehetne térni a tartás egyösszegű megváltása lehetőségre is, ugyanis a felek előfordul, hogy úgy rendezik az ingatlan sorsát, hogy a gyerekekkel maradó szülő lemond a tartásdíjról végleg vagy meghatározott évekre.

Bár a törvények feketén-fehéren ismertetik a tudnivalókat, az ügyvédek pedig segítenek átlátni, olykor mégsem tudnak dűlőre jutni a felek. Dr. Dobozy Lilla elmondta, ilyenkor mi a teendő:

- Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni egymással, úgy bármelyikük kérelmére a bíróság is megszüntetheti a közös tulajdont, amely ebben az esetben természetbeni megosztással, magához váltással vagy árverési értékesítéssel történik. Fontos, hogy a tulajdonostársak közös megegyezéssel utóbb is eltérhetnek az ügyben hozott jogerős ítélettől, és az abban foglaltaktól eltérő módon is megszüntethetik a közös tulajdont.

Térelválasztók

Ha a megszokott, nagyobb lakásból kisebb garzonba költözik az ember, akkor sem kell lemondania a többszobás otthonról: praktikus térelválasztó-ötletek.

• válás
• ingatlan
• lakás
• házasság
• ház
• ügyvéd
• ügyvéd válaszol
• Otthon